-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Kőműves
-
takarító
-
Asszisztens
-
Óvodapedagógus
-
karbantartó
-
Horgos Rakodó Teherautó-sofőr (CE)
2024. 11. 21
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Komissiózó / Rendelés ellenőr
2024. 11. 21
-
Teherautó sofőr (CE) Frigo disztribúció
2024. 11. 21
-
Tolóoszlopostargonca-vezető
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Az óriás zöldségek termesztésének titka
Nehézségi fok: Közepes
Amire szükség lesz:
- Némi kertészeti alapismeret, és sok türelem
Első lépés
A talaj előkészítése kulcsfontosságú
Ahogy az emberek a legtáplálóbb alapanyagokat veszik meg, hogy különleges ételeket készítsenek a családjaiknak, ugyanúgy a talajnak, amibe a zöldségeinket és a gyümölcseinket ültetjük, a legjobb tápanyagokat kell tartalmaznia. Hogyha ez az első alkalom, hogy növényeket ültetünk egy adott területre, ahol azelőtt fű volt, használjunk ásót vagy vasvillát, hogy megforgassuk a talajt, kora tavasszal, vagy akár az ültetést megelőző ősszel.
A frissen megforgatott talajt szórjuk meg meszes oldattal vagy fahamuval, hogy megemelje a füves föld pH értékét. Akár meszet, akár fahamut adunk a talajhoz, egyik sem veszélyezteti az újonnan létrehozott kertet, sőt a javát szolgálja. Legyünk türelmesek, mert ezeknek a tápelemeknek időre van szükségük, hogy beszivárogjanak a talajba. Még egy fontos dolog a kert elhelyezését illetően az, hogy ne legyen völgyes területen.
Fontos, hogy figyelembe vegyük ezeket a tényezőket, amikor megtervezzük a kertet, mert meglehet, hogy az esővíz a kertünkben találja meg végállomását. Természetesen a növényeknek szükségük van vízre a növekedéshez, de nem olyan vízre, amely esetleg a környező, szennyezett talajokról folyik le, hanem rendszeres esővízre, amely kielégíti a kert vízszükségletét.
Második lépés
Építsünk saját komposztládát
Nem nehéz feladat találni egy helyet az udvaron, ahová építsünk egy komposztládát. Fontos, hogy közel legyen a kerthez, mert így könnyebben hozzáférhető, amikor szükség van rá. Az a legalkalmasabb, ha kéznél van, amikor gyomláljuk a kertet, mert bele tudjuk elegyíteni a gazt a szerves trágyába. Ugyanakkor az is hasznos lehet, hogy a lenyírt füvet belekeverjük a tartályba, ahányszor nyírjuk a gyepet.
A komposzt eredetileg tartalmazhat rétegesen agyagos földet, ételmaradékot, tojáshéjat, kevés füvet, gyomot, akár lenyírt hajat is, és néhány cm. normális vagy kerti talajt. Ne feledjük, hogy rendszeresen kell vizet adnunk hozzá, ha az hamar elpárolog. Bölcs dolog megépíteni a komposztládát még előző ősszel, hogy amikor szükség lesz a komposztra, legyen eléggé érett a tavaszi kertészkedéshez.
Harmadik lépés
Most jön a könnyebbik rész
A tervezett kert mérete természetesen meghatározza, hogy mennyire sűrűn ültethetjük a zöldségeket egymás mellé. Az első kertem csak 3 x 3 négyzetméter volt, és csak kb. négy paradicsom palántát ültettem, ugyanannyi salátát, répát, hagymát, és néhány fűszernövényt. A paradicsomot március vége fele kezdtem el termeszteni a lakásban, egy napsütötte ablakban. Abban az évben a középszerű kertem csak középszerű termést hozott.
Ha rendesen trágyáztam volna a paradicsom palántáimat, megfelelő mennyiségű, érett szerves trágyával, amely behatolt volna a gyökerekhez, a rendszeres eső és öntözés hatására, akkor elég tápanyaghoz jutottak volna ahhoz, hogy maximálisra megnőjenek. A következő évben már más volt a helyzet, volt néhány paradicsomom, ami darabonként elérte az egy kilót.