-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
karbantartó
-
Kőműves
-
Asszisztens
-
Értékesítő
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
takarító
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Nincsen annál jobb, amikor a saját kertünkből szedhetünk uborkát. Az uborka viszont a paradicsomhoz és a paprikához hasonlóan melegigényes növény.
Ha ismerjük az uborka igényeit, viszonylag egyszerűen termeszteni is tudjuk kiskertünkben.
Az uborka (Cucumis melo) termesztése
Hőigénye magas, 25°C számára az ideális. A fagyot egyáltalán nem, de még a 10 °C fok alatti hőmérsékletet sem igazán kedveli, ezért ha túl korán kerül ki a kertbe, a hideg esték visszavethetik fejlődését. Régebben többször előfordult hűvösebb nyarak esetén, hogy a növény növekedési sokkot szenved, és megáll a fejlődésben - na ezzel manapség nem igazán kell számolnunk.
Fényigényes, ezért csak napos helyre ültessük.
Vízigényes, csak olyan konyhakertbe ültessük, ahol gondoskodni tudunk állandó öntözéséről is. Gyökerei a talajban magasan helyezkedbek el, ezért takarjuk mulccsal és tartsuk nedvesen.
Tápanyagigénye magas: megfelelő terméshozam csak frissen trágyázot területen várható, ráadásul a frissen beásott érett lótrágya padlófütésként a magok csírázását és kelését serkenti. (A trágyát legláabb 20-30- cm mélyre ássuk be, hogy közvetlenül ne találkozzon a magból frisseb kibújt gyökerekkel.) Komposzttal is dúsíthatjuk a helyét.
Érdemes csávázott vetőmagot használnunk
Az uborka vetése és az uborka vetési ideje
Április közepétől vethetjük magjait szabadföldbe: 80-100 cm sortávolságra. A tőtávolság kelés után egyeléssel alakítható ki: 20-30 cm-t érdemes hagynunk az egyes tövek között. A magok kezdeti fejlődését serkenti, ha főliaalagút alá vetjük.
Az uborka ültetése, palántázása
Palántát is nevelhetünk illetve ültethetünk az ablakpárkányon, hogy aztán a május eleji fagyok elmúlta után azokat közvetlenül a helyükre kiültethetők legyenek. A palántákat egymástól kb. fél méterre telepítsük.
Kelés után a legerősebb tövet hagyjuk csak meg, esetleg ültessük szét, ha sajnáljuk kidobni
Kígyóuborka termesztése balkonládában
Kígyóuborkát is tudunk otthon termeszteni viszonylag kicsi helyen. Ezekre figyeljünk!
Uborka futtatása
Mivel az uborka hosszú indákat nevel, készítsük támasztékot a számára, amire felfuthat, így a termés és a levélzet tiszta marad, szellőssebb az elrendezősése, és a gombás, baktériumos betegségek is kevésbé károsítják, permetezés esetén pedig könnyebben hozzáférhetünk a levelek fonáki részéhez is. Fa, fém vagy bambusz tartórúdak és drót vagy műanyag háló kombinációja tökéletesen megfelel az uborkának.
Mutatunk pár bevált uborka támrendszert:
Konténerben is nevelhetünk 1-1 tő uborkát, akár az erkélyen is bambuszrúd és kötözőzsinórból készült támasztékon:
Uborka magaságyásban is nevelhető, bár az alábbi fém támasz nem tűnik túl nagynak és hamar benövi a növényünk:
Kalsszikus megoldás a rudak közé kifeszített műanyag háló:
Uborka nevelése "sátorban":
Kígyóuborka nevelésekor számoljunk a termés nagyobb súlyával, ezért ehhez erősebb támrendszer dukál:
A semminél jobb egy eldöntött raklap is:
Néhány tipp az uborka ápolásához:
- Uborka ideális társnövényei: káposzta, zeller, zöldbab, fejes saláta, borsó, kukorica, Fűszereknövények közül: kapor, borágó
- gondoskodjuk az uborka rendszeres gyomtalanításáról: főleg a tenyészidőszak elején nehezen viseli a gyomkonkurenciát
- rendszeresen locsoljuk, de a lombozatot hagyjuk szárazon
- a termést óvatosan szüreteljük, hogy az indák ne sérüljenek
- június végétől ecetes uborkának 1-2 naponta, salátának 3-5 naponta szüretelhetünk
- ha ritkán szedjük le az uborkákat, kevesebb terméshozásra ösztönözzük növényünket
Szabadföldön termesztett uborka kártevői kórokozói
Jelentősebb kórokozók
Uborkamozaik vírus: gyakori etegség, a tövek gyengén fejlődnek, termést alig hoznak. A levekel deformáltak, tipikus mozaikos foltok, a termés apró, rajta dudorok. A betegséget a levéltetvek terjesztik, így fontos az ellenük való védekezés.
Pszeudomonászos betegség: témrendszerre futtatott uborkán ritkán fordul elő, de síkművelésen, csapadékos, meleg nyarakon előfordulhat. A leveleken 3 mm átmérőjű, szögletes foltok láthatók, a felüketét baktériumnyálka borítja. A termésen is vizenyős foltok. A betegség a növénymaradványokon áttelel vagy vetőmagga is érkezhet: ez csávázott vetőmaggal és rezes permetezéssel megelőzhető, illetve fontos, hogy egymást követő években ne termesszünk uborkát vagy más kabakos növényt ugyanazon a területen.
Uborkaperonoszpóra: szaabdföldön és üvegházban is jelentős kórokozó, jelentős lombkárosodást okoz. A fertőzés alapja a hosszan tartó nedves levélfelület, ezért locsoláskor erre küllönösen figyeljünk.
Uborkalisztharmat: Száraz, meleg időben gyakran előforduló betegség szárazföldön és üvegházban egyaránt. A lisztes fehér bevonatról könnyen felismerhető, ellenálló fajtákkal vagy kénes permetezéssel védekezhetünk ellene.
Jelentősebb kártevők:
Uborka levéltetű, (feketerépa levéltetű, zöld öszibarack levéltetű): a tetvek az uborka fiatal hajtásain szívogatnak, illetve vírusbetegséget terjeszthetnek.
Dohánytripsz: inkább üvegházi kártevő, de szabadföldön is előfordulhat. A levélen ezüstös elszineződés figyelhető meg, a levelek elszáradnak.
Takácsatka: kedvence az uborka, aszályos években a tenyészidőszak végére a növényt teljesen tönkre teszi