A mandulát károsító atkák
A gubacsatkáknak világviszonylatban mintegy ezer faja ismeretes, ebből Magyarországon kb. 250 fajt találtak. A szabad szemmel nem látható, négy lábú, élőlények váltivarúak, olykor azonban a hímek rendkívül ritkák, vagy hiányoznak. Ilyenkor a nőstények megtermékenyítés nélkül szaporodnak, és a lerakott tojásokból is csak nőstények fejlődnek. A tojásokból kikelő lárva vedlés után úgynevezett nimfa lesz, amely kisebb testméretű, de már hasonlít a kifejlett állathoz. 

Hogyan károsítja a mandulát az atka?

 

A gubacsatkák ritkán okozzák a gazdanövény teljes kipusztulását, a kár azonban tetemes lehet.

Egy részük él valóban csak gubacsban, a legtöbb faj szabadon mászkál a leveleken. Ezek gubacsképzés helyett a levelek barnás, ezüstös - ólomszínű elszíneződését , idő előttilehullását, a virágzat pusztulását eredményezik. A virágokon és a termésen rendellenes szőrözet jelenik meg. A gubacsképző fajok esetében a szokásostól eltérő szőrözettel borítottfelület a levél ellenkező oldalán kidomborodik. Ilyen tüneteket alakít ki a 70 - es években felfedezett mandula gubacsatka is, melynek kárképét kezdetben mandula - varasodásnak vélték.

Dr. Balás Géza, a kertészeti rovartan neves professzora a Balaton-felvidéken találta meg ezt a szabad szemmel nem látható mandulakárosítót. Ezáltal eggyel gyarapodott a hazánkban talált gubacsatka fajok száma. A 30 évvel ezelőtt még érdekes ritkaságnak számító gubacsatka mára már veszélyes, nyári levélhullást okozó károsítónak bizonyult.

 

mandulafa

 

A rovarok mellett tehát az atkák is károsítói a mandulának.

 

A szabad szemmel is látható, a leveleken szívogató takácsatkák mellett a csonthéjasok levélatkája a levelek fakó vagy ezüstös elszíneződést okozza. A Balaton környékén azért veszélyes a helyzet, mert e fajokonkívül még a mandula-gubacsatka is okoz a levelek fonákán barna szőrzettel borított foltokat. A kezdetben apró, majd növekvő méretű foltok eleinte fehéres-sárga színe sötétbarnára változik. A mandula-varasodás által okozott foltok a levél szövetének elszíneződései, a gubacsatka tünete pedig a fonáki bőrszövetből kiemelkedő, nemezes szőrözet, „szöszösödés". A fertőzött levél besodródik, pöndörödik, majd elszáradva lehull. A lakosság sokat tehet a továbbszaporodás megakadályozása érdekében, ha folyamatosan összeszedi a lehullott leveleket, és elégeti azokat. Ezzel a munkával az atkák mellett a ventúriás varasodás fertőzési forrását is csökkenteni lehet atka elleni vegyszerek alkalmazásával.

értékelés