-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
karbantartó
-
Kőműves
-
Asszisztens
-
Értékesítő
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
takarító
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Csapda a monokultúra
Első hiba szokott lenni, hogy – a terület szűkössége miatt – szinte monokultúrában, vagy csak nagyon kevés növényfajt váltva termelnek. Ráadásul nem fordítanak kellő figyelmet az előző kultúra növényi maradványainak az összeszedésére, eltávolítására. Ennek következtében gyorsan felszaporodnak a területen a kórokozók (fehérpenész, szürkepenész, baktériumos lágyrothadás, baktériumos levélfoltosság, stb.)
Megoldást jelenthet a vetésváltás; a maradványok minél tökéletesebb eltávolítása, illetve szabadföldön is – ahol a szár és levél maradványokat lehetetlen eltávolítani – célszerű a lebomlást elősegítő baktérium készítmények kijuttatása.
Fontos az alaptrágya minősége!
Második hibát az alaptrágyázáskor követik el sokan, mert bizonytalan eredetű és minőségű szerves trágyát szórnak ki a talajra alaptrágyaként. Ezzel sok gyommagra, és esetenként veszélyes, talajból fertőző kórokozókra „tehetnek szert”, ráadásul sok pénzért!
Megoldásként érdemes több időt és energiát rászánni a megfelelő trágya beszerzésére. Ha nem sikerül megnyugtató minőségben beszerezni, akkor bátran meg kell próbálni a szárított zsákos szervestrágya készítményeket, melyből több gyártó által előállított is kapható. Végső megoldást jelenthet az összetett műtrágyákkal történő alaptrágyázás.
Óvjuk a palántát a felületi sebektől!
Harmadik hiba kötöttebb talajokon szokott gyakrabban gondot okozni, gyors tavaszi, nyár eleji növényváltáskor fóliás termesztőknél. A problémát a nem megfelelő nedvességi állapotú talaj megmunkálása okozza, melynek során éles szélekkel rendelkező kisebb-nagyobb rögök, göröngyök keletkeznek. Ezek a talaj felszínén megszáradva ültetéskor megsértik a palánták szárát, és így fertőzési kaput nyitnak a különféle gombáknak, és baktériumoknak. Ennek jelentős tőpusztulás a következménye.
Megoldást jelenthet, ha a talajmunka végzésével megvárjuk az optimális nedvességi állapotot. Amennyiben erre nincs lehetőségünk, akkor –tapasztalatom szerint- jó megoldás, ha ültetés előtt a sorban kapával árkot nyitunk, ezt vízzel feltöltjük, és az így keletkezett iszapos talajba süllyesztjük a palántákat, de nem túl mélyre, hanem csak a tápkocka felszínéig!
Fránya fonálféreg!
Negyedik gondot okozó hiba, a fonálféreg fertőzés, melyet a termelők sokszor nem ismernek fel, nem gondolnak rá. Tápanyag hiányra, túlöntözésre, fajta hibára gondolnak, holott a jelentkező tüneteket nem ezek okozzák, ezért nem is vezetnek meggyőző eredményre az ezek megszüntetésére irányuló kezelések. Ezt a gondot 2012-ben igen sok termelőnél volt alkalmam megtapasztalni, főleg könnyen melegedő talajon termesztők állományaiban. Kevésbé ismert, hogy a fonálféreg fertőzést hazánkban is több gyökérgubacs fonálféreg faj okozza, melyek közül vannak, amelyek képesek az áttelelésre is. A fertőzés kialakulásához, a tünetek megjelenéséhez általában magasabb talajhőmérséklet szükséges. Ezért okozhat komolyabb gondot a másodkultúraként termesztett paprika állományokban, illetve az olyan években, mint a 2012-es év, amikor már április végén, május elején huzamos ideig volt 30 oC fölött a hőmérséklet.
Megoldásként iktassunk a vetésforgóba fonálféreg gyérítő hatású növényeket, vagy a palántálást követően, – hogy még le tudjon telni az élelmezés-egészségügyi várakozási idő – öntözzük be fonálféreg gyérítő növényvédő szerrel.
Kinek kell hernyórágta paprika?
Ötödik hiba az előzőekhez hasonlóan szintén növényvédelmi jellegű, sok kárt okoz, és a fólia alatt paprikát termelők által aránylag könnyen minimálisra szorítható. Ez pedig a gyapottok bagoly-pille hernyójának kártétele, ami 2012-ben igen komoly veszteségeket okozott úgy a szabadföldön, mint a fólia alatt termelőknél.
Megszabadulni tőlük szabadföldön nagyon nehéz, ugyanis sok gazdanövénye van. Ezek között található a kukorica és a napraforgó is melyet nagy felületen termesztenek szerte az országban, valamint gyaníthatóan sok képes kitelelni a fóliasátrak talajában. Fenti okok miatt rajzása a június közepétől-végétől elhúzódóvá, szinte folyamatossá válik.
Fólia alatt termelők a sátrak nyílásainak jól kivitelezett Raschel-hálós lezárásával nemcsak a gyapottok bagolylepkét, hanem más kártevő lepkefajokat is ki tudnak zárni a sátrakból, ezáltal a hernyók kártételét minimálisra korlátozhatják.
Turza Pál
Dunamag Kft.
paprikamag.hu