Növényvédelem: levéltetvek, burgonyabogár és virágtripsz

Az agrotechnikai, mechanikai és kémiai védekezésen kívül újabban egyre nagyobb teret nyer a biocönológiai és ökológiai módszerekkel dolgozó bio-ökológiai, ill. biológiai növényvédelem. Aki magának termeszti a zöldségféléket, annak fő érdeke az, hogy ne használjon kemikáliákat, hogy ezáltal vegyszermentes  zöldségek kerüljenek az asztalra.

Ahhoz, hogy egy kártevővel szemben a biológiai növényvédelem általában hatásos legyen, a következő feltételekre van szükség;

1. legyenek az illető kártevőnek természetes ellenségei,
2. kedvezők legyenek az éghajlati és időjárási viszonyok a paraziták tömeges elszaporodásához,
3. a paraziták fejlődése egybeessék a gazdáéval,
4. a paraziták gyorsabban szaporodjanak mint a gazdák.
A Biológiai növényvédelem voltaképp preventív növényvédelem. Míg a vegyi védekezést mindig meg kell ismételni, ahányszor a kártevő v. betegség megjelenik, addig egy alkalmas parazita megtelepítésével és elszaporításával nagy területeken megoldhatjuk a minimális növényvédelem kérdését.

Nézzük, melyek a legygyakoribb kártevők és hogy, hogyan védekezhetünk ellenük.

A levéltetvek

Legnagyobb számban a levéltetvek különböző fajai támadják meg növényeinket. Egy év alatt 10-12 nemzedékük is kialakulhat, ezért szinte egész tenyészidőszak alatt oda kell figyelni rájuk. A levéltetvek szívó kártevők, elsősorban a növények fiatalabb részeit szívogatják, ezért a hajtások végein figyelhetjük meg őket először. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak, nem tudnak növekedni a hajtások, és így terméskiesést okoznak. Nagy veszélyt jelentenek azzal is, hogy több 100 féle vírus terjesztenek, amelyek ellen nem tudunk hatékonyan védekezni!

A tetvek változatos formában és színekben jelentkeznek növényeinken. A legismertebb a zöld őszibarack-levéltetű, melynek több mint 400 gazdanövénye van, legtöbb dísznövényünket is ezek károsítják. Almafáinkon a zöld alma-levéltetű és a levélpirosító alma-levéltetű, a cseresznyén és a meggyen a fekete cseresznye-levéltetű okoz kárt. Jelentős kártételt okoz a levélpirosító ribiszke-levéltetű is. A szilván a nehezen pusztítható sárga szilva-levéltetű található.

Levéltetvek jelenlétére utal a növényeinken látható hangyák tömege, melyek terjesztik a tetveket, és fogyasztják azok ürülékét, a mézharmatot. Ezen a mészharmaton telepszik meg egy gomba is, a korompenész, amelytől feketévé válnak a hajtásvégek, ezért nem tudnak fotoszintetizálni.

Hogy hogyan terjednek a levéltetvek?

A levéltetveknek nyár folyamán kifejlődik egy vagy több szárnyas alakjuk, amik újabb tápnövény után néznek és ott megtelepedve újabb kolóniát hoznak létre. Ezeket a betelepülő egyedeket sárga színcsapdával tudjuk megfogni, ezáltal csökkenthető a később kialakuló levéltetű állomány kultúrnövényeinken. A ragadós lapokat érdemes még nyár elején kihelyezni 10-15 cm-re a növények fölé 2-3 m²-enként egyet. Miután betelik a felszíne, le kell cserélni.

A már betelepült levéltetvek ellen a következő biológiai készítményekkel permetezhetünk:
- Vektafid A parafinolaj alapú készítmény melyet 0.5-1 %-os oldatban ajánlott használni az első levéltetvek megjelenésekor.
- Az adirachtin alapú bio rovarölőszer, mely még engedélyezés alatt áll. Ez egy indiai cserjének a kivonata, mely különböző szívó-rágó kártevők ellen alkalmazható.
Ezen kívül kereskedelmi forgalomban kapható az Aphidius fürkészdarázs nemzetség két tagja, amik zárt termesztőberendezésekben alkalmazhatóak nagy sikerrel. Ezeket a levéltetű kolóniák megjelenésekor, azok közvetlen közelébe kell betelepíteni 0,5-1 db/m² mennyiségben minimum 3 héten át. A fürkészek a levéltetvekbe helyezik tojásukat és az ott kikelő egyed belülről falja fel a levéltetvet, majd miután kifejlődik, elhagyja a múmiát és újabb levéltetveket fog parazitálni.
Sok esetben pedig, ha kicsi a levéltetűnyomás a növényeken, akkor elég, ha a környezetbarát növényvédőszerek alkalmazásával elősegítjük a levéltetvek természetes ellenségeinek - katicabogarak, fátyolkák, zengőlegyek - felszaporodását és azok „munkájának" eredményeként eltűnnek a levéltetvek a növényekről.

A burgonyabogár

A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) Mexikóból származik, Magyarországon Héderváron, 1947-ben találták meg először. A burgonya egyik legveszélyesebb lombkártevője. A burgonyabogár a burgonyán túl még a paradicsomon és padlizsánon is jól érzi magát. A tojásokat a levél fonákára rakja, és amint kikelnek a lárvák, máris rágásukkal károsítják a növényt. Ezen fiatal lárvák ellen kiválóan használható a Novodor, melyből 10 liter vízhez 80-100 ml szükséges és 10 naponta érdemes megismételni a kezelést.

Főleg a paprikát, a paradicsomot, a káposztaféléket, a hüvelyeseket és a csemegekukoricát veszélyeztetik a gyapottok-bagolylepke, káposzta bagolylepke és kukoricamoly hernyók. Ellenük Trichogramma petefürkész darazsakkal (TRICHOPLUS) és Dipel-lel lehet védekezni. E két készítmény felváltva is használható. A petefürkészdarazsakat kis kapszulákban forgalmazzák, amikből 2-4 darabot kell 100 m²-re kihelyezni a lepkék rajzása megindulásakor. Ezek a mákszemnyi fürkészdarazsak a lepkék által lerakott petékbe fogják belerakni saját petéiket, így a hasznos petefürkész fog kikelni és nem a káros lepkehernyó. A Trichogramma kezelést 10-14 naponta érdemes megismételni. De a fent említett kártevők ellen Dipel-lel is védekezhetünk. Ez a készítmény a fiatal lárvák ellen a leghatékonyabb. 20 liter permetléhez 30 g keverendő belőle. Ugyancsak 10 naponta érdemes megismételni a permetezést.

Burgonyabogár ellen tehát így védekezhetünk:

Agrotechnikai módszerekkel: vetőgumó előcsíráztatása, megfelelő izolációs távolság betartása, burgonya sorköz takarása szalma mulccsal vagy fóliával, növénytársítás fokhagymával, zöldbabbal, tormával, kaporral.
Fizikai, mechanikai védekezéssel: bogárfogó árok kialakítása, bogarak begyűjtése bogárgyűjtő gépekkel.
Biológiai védekezési módszerekkel: Novodor FC permetszer, táplálkozást gátló növényi kivonatok alkalmazása, bogártetemek présnedve, növényi rovarölő szerek.

Nyugati virágtripsz és liszteske

Főleg fóliasátras és üvegházas paprika termesztés esetén okoz nagy gondot. Betelepülésüket kék színcsapdákkal tudjuk nyomon követni, ellenük való védekezésre pedig Spin Tor-t javaslunk 10 liter permetléhez 2 ml dózissal a betelepülés után 7 naponként 2-3 alkalommal.

Ugyancsak a  növényházakban két molytetű faj károsít. Az üvegházi liszteske a trópusokról és szubtrópusi területekről terjedt el az egész világon. Melegigényes faj, de egyre inkább alkalmazkodik az alacsony hőmérséklethez. A gyapotmolytetű az utóbbi években került be az országba, és rendkívüli növényvédő szer ellenállósága teszi még félelmetesebbé. A két fajt csak a nagyon gyakorlott szem tudja megkülönböztetni egymástól.
Az egész liszteske népesség a levelek fonákján él és károsít, a kifejlett repülő alakok, a nehezen észlelhető tojások, a helyhez kötötten élő, pajzstetű-szerű lárvák, valamint bábok egyaránt. Egy-egy nőstény több száz tojást rak, s növényházi körülmények között évente 10-20 nemzedékük is kifejlődhet.

A kártétel megnyilvánulásai a következők

¨ Szívogatásuk miatt a növények legyengülnek, a termés mennyisége csökken. Ha a fiatal növényeket nagy tömegben lepik el, akkor azok fejlődése szinte leáll.
¨ A rovarok által ürített ragacsos mézharmaton megtelepszik a korompenész és szennyezi a növényt.
¨ A kifejlett rovarok vírusvektorok, az uborka és a paradicsom virusos betegségét terjesztik.

Előrejelzésükre sárga színcsapdák használhatóak, ellenük pedig rendkívül hatékony az azadirachtin alapú bio rovarölőszer, mely még engedélyezés alatt áll. Kártevőkön kívül kórokozók is veszélyeztethetik a kultúrnövényeinket, mint például a fitoftóra, mely különösen a burgonyára és a paradicsomra jelent nagy veszélyt. Ellene csak megelőző kezeléssel védekezhetünk. E gombás betegség megjelenésének főleg a párás, nedves körülmények kedveznek, ilyenkor érdemes réz tartalmú Kocide 2000-rel kezelni, melyből 10 literhez 20 g szükséges.

Az eredményes növénytermesztéshez elengedhetetlen a növények jó kondícióban tartása, mert az erős, egészséges növény jobban ellenáll a különböző negatív tényezőknek. Erre a célra a Hungavit termékcsoportot javasoljuk, mely:

- javítja a növények betegség ellenálló képességét;
- növeli a hő és szárazság stressz tűrést;
- közismert a termésmennyiség és -minőség növelő hatása;
- kiválóan alkalmas egyes mikroelem hiányok, vagy többletek okozta problémák kiküszöbölésére.