Hogyan védekezhetünk a talajlakó pajorok, drótférgek ellen?

Egyre több vetőmag kerül az ágyásokba és lassan a palántázások is beindulnak. A vetés és a palántázás előtti talajmunkáknál talajlakó kártevőkkel is találkozhatnak. Ez az évek óta rendszeresen zöldségekkel bevetett parcellákban okozhat gondot, mert ezekben gyakran felszaporodhatnak a drótférgek, a legyek és a cserebogarak lárvái.

Védekezés vegyszermentesen a talajlakó kártevők ellen

Ahol már korábban is kárt okoztak és nem csökkent a számuk, ott védekezést javaslok. Először mindenképpen a vegyszermentes megoldásokban gondolkodjanak. Ezekkel olcsón, környezetkímélő módon és hatékonyan gyéríthetjük a kártevőket. A legegyszerűbben egy kártevőmentes „szűz” kertrészben kialakított új ágyással tudnak egészségesebb körülményeket teremteni a veteményeknek. Ha nem tudnak ágyást váltani, avagy nem lehet egy nyáron át parlagon és gyommentesen tartani a régi parcellát (javaslom mustárral is bevetni) vagy abban legalább egy-két évig más növényt termeszteni, akkor kénytelenek a talajfertőtlenítő szerekhez nyúlni.

Védekezés talajfertőtlenítő szerek használatával

Leszűkült a kémiai hatóanyagokat tartalmazó talajfertőtlenítő szerek száma és sajnos nem érik el a régiek hatását (ilyenvolt a Basudin és a Diasinon). A III. kategóriások között maradt a Force 1,5 G és a hasonló hatásmódú Belem 0,8 MG, valamint a csak óvatosan használható általános hatású Basamid G.

Védekezés mikrobiológiai készítményekkel

Paprika, paradicsom, uborka, gyökérzöldség, hagyma, burgonya és egyéb kertészeti kultúrákban az elmúlt évek vizsgálatai alapján egyértelműen fokozzák a termőképességet, mind a talajba dolgozással és a csepegtetéssel kijuttatva egyaránt.

A gyökérzöldségek esetében javul az elsődleges minőségű termés aránya. Minden kertészeti kultúrában alkalmazható. Talajkezelésre 1,5-6,0 kg/ha mennyiségben (paprikában, paradicsomban 3-6 kg/ha) maximum 1%-os töménységben vizes szuszpenzióban vetés, palántázás előtt a talaj felszínére permetezve, majd sekélyen bedolgozva. Az intenzív növekedés időszakában a talaj öntözésére 1,5-6,0 kg/ha mennyiségben is legfeljebb 0,1%-os töménységben kijuttatva, majd igény szerint megismételve. Virágzásban nem használható!”

Ugyanebbe a növényvédő szernek nem minősülő csoportba tartoznak a káros talajgombák elleni készítmények is, némelyikkel pl. a fehérpenész elleni is védekezhetünk: Xilon WP, Constans WG, Öko-ni WP és a Trifender Pro. A Nemastar parazita fonálféreg elnevezésű rovarölőt lepkehernyók, lószúnyog és a lótücsök ellen engedélyezték.

A kemikáliamentes környezetkímélő technológiáért és a 0 napos várakozási időkért cserébe viszont óvatosabban kell bánnunk ezekkel az élő szervezeteket tartalmazó készítményekkel. A tárolásuknál, kijuttatásuknál, keverhetőségüknél szigorúan be kell tartani az előírásokat. Gyakran a felhasználhatósági idejük is rövidebb.

Védekezés házilag: ültessünk csalogató növényeket

Próbálkozhatnak a riasztó hatású fokhagyma, a pohánka és a muskátli köztesvetéssel, vagy a salátával és a kerti szarkalábbal melyek pedig kicsalogatják a lárvákat. Hasonlóan gyűjtenek a félbevágott krumpligumók is. A vágási felülettel lefelé kell a talajba tenni, a védendő növény mellé. Időnként szedjék fel, az odagyülekező drótférgekkel, pajorokkal együtt. De nagyobb fertőzésnél inkább a fenti készítmények közül válasszanak...

Mik ezek a lárvák (pajorok) a komposztban?

A komposztban található kövér pajorok általában nem valamelyik kártevő cserebogár „gyerekei”, hanem pl. a komposztevő rózsabogár lárvái. Még hasznot is hajtanak, túrnak, kevernek, segítik a beérési folyamatokat. Itt és most tehát nem kellene védekezni, de én azért kiválogatnám őket. A kirepülésük után a fémesen csillanó kb. 2 cm-es gyönyörű bogarak gyümölcsfák, dísznövények bibéit is kirághatják. Ha közelebbről is megnézik ezeket a pajorokat, láthatják, hogy gyökerek rágására alkalmatlan gyenge szájszervük van A csimaszként vagy csókaféregként is emlegetett cserebogár lárva viszont már most is a gyökereken él. Erősek a rágói.