Hogyan károsít a gubacstetű a lucfenyőn?

Hogyan károsít a gubacstetű a lucfenyőn?
Lucfenyőkön gyakran jelennek meg ananászra emlékeztető gubacsok az ágak végein. Ezeket a képződményeket a legismertebb fenyőtetvek a lucfenyő gubacstetvei (Sacchiphantes abietis) hozzák létre, melyek rendkívül gyakoriak. A nőstények sosem szülnek eleven utódokat a világra, hanem petéket, mégpedig több nemzedéken keresztül megtermékenyítetlen petéket raknak, míg végül hímek és olyan nőstények jelennek meg, melyek petéit meg kell termékenyíteni.

A gubacstetű generációi

 

 

Ősszel mint jelentéktelen tetű telepedik meg a rügy tövén, ott elkezd szívni, s az általa kiválasztott fehéres viaszpelyhek alatt áttelel.

A téli alvás után 1,5 mm nagy, szárnyatlan állatka, az „ősanya" a rügy tövén folytatja a szívást, aminek következtében a tűkezdemények pikkelyszerű képződményekké, gubacspikkelyekké alakulnak át. A pikkelyek közt is, egyelőre még járattal a külvilágra nyíló kamrák keletkeznek. Április végén vagy május elején a később elpusztuló ősanya 100-150 petét rak, melyekből hamarosan kikelnek a fiatal tetvek. Ezek bevándorolnak a gubacs kamráiba. Szívásuk következtében a gubacspikkelyek tovább szélesednek, a gubacs megnő, s a kamrák végül teljesen elzáródnak a külvilágtól s így a fiatal tetvek a gubacskamrákba bezáródva ülnek. Itt kifejlődésükig többször vedlenek. Nyáron csökken a gubacsokhoz való nedváramlás, ezek összezsugorodnak s ezáltal augusztus közepetáján újra megnyílnak a gubacsok üregei. Ekkor a gubacstetvek elhagyják a kamráikat,a lucfenyő tűin tartózkodnak, ismét vedlenek, és szárnyas gubacstetvekké alakulnak. E második nemzedék gubacstetveit „vándoroknak" is nevezik, mert részint elhagyják a lucfenyőket, átrepülnek a legközelebbi vörösfenyőre és ott kb. 40 élénk zöldszínű, megtermékenyítetlen petét raknak le. E petékből a harmadik nemzedék szárnyatlan tetvei bújnak elő. Ezek a vörösfenyő tűit szívják, azután a kéreg alatt áttelelnek, és a következőtavasszal újból kezdik a szívást. Nem törzsnövényükön, a lucfenyőn tartózkodnak, hanem bizonyos fokig idegenben, a vörös fenyőn. Felismerhetők az őket beburkoló sűrű, fehér viaszpihéről. Megtermékenyítetlenül lerakott petéiből negyedik generációként szárnyas tetvek kelnek ki, ezek az ivaros nemzedék anyjai, fejlődésük befejeztével elrepülnek a vörösfenyőről, s valamelyik lucfenyőt keresik fel, s ezzel visszatérnek eredeti gazdanövényükre. Megtermékenyítetlen, a lucfenyőkre rakott petéikből jön létre az ötödik, az ivaros nemzedék, mely szárnyatlan hím és nőstény tetvekből áll. E generáció nőstényeinek megtermékenyített petéiből kikelt ivadékok újra ősanyákká lesznek. A faj fejlődési köre egyszerűbb is lehet, amennyiben a vörös fenyőre való átvándorlás elmarad.

 

gubacstetű a lucfenyőn


Hogyan védekezzünk a gubacstetű ellen?


A megelőzés során a legfontosabb a megfelelő tápanyag- és rendszeres vízellátás (szükség esetén télen is) biztosítása a fenyő számára. A növényvédelmi kezelés szükségességéről az ősszel és tavasszal végzett rázogatásból tudunk meg pontosabbat. A gubacsokban zártan élő tetveket csak felszívódó készítményekkel lehet elpusztítani. Permetezésre a hajtásnövekedés megindulása előtt használható a Vektafid A, vegetációs időben pedig a Decis2,5 EC, az Actara 25 WG. Ezek szabadforgalmú készítmények. A II. forgalmi kategóriájú szerek közül pl. a Bi 58 EC, a Danadim Progress és a Mospilan 20 SP jöhetnek számításba.

értékelés