-
Asszisztens
-
Kőműves
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Értékesítő
-
karbantartó
-
takarító
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Horgos Rakodó Teherautó-sofőr (CE)
2024. 11. 21
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Komissiózó / Rendelés ellenőr
2024. 11. 21
-
Teherautó sofőr (CE) Frigo disztribúció
2024. 11. 21
-
Tolóoszlopostargonca-vezető
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A fonálférgek törzse az ízeltlábúaké után a második legfajgazdagabb az állatvilágban.
Közel 20 000 leírt fajuk ismert. Köztük van szabadon élő faj is és növényeken- állatokon élősködő is. A számunkra hasznot jelentő fajok rovarokon élősködő, un. rovarpatogén fonálférgek, melyek megtámadják a talajban élő kártékony rovarokat, illetve azok lárváit, megszakítva ezzel szaporodási ciklusukat. Az alkalmazott fonálférgek hazánkban őshonosak, és egy vagy néhány meghatározott gazdaállat fajra vannak utalva. Melegvérű állatokra, emberre és növényekre teljesen ártalmatlanok. Használatuk során nem alakul ki rezisztencia ellenük.
A fonálférgek életmódja:
A rovarokon élősködő fonálférgek a gazdaállatba annak szájnyílásán, végbélnyílásán, légzőnyílásán, vagy a vékony testburkon át jutnak be. Miután bejutottak a gazdaállatba, megfertőzik azt, mely 24-48 órán belül elhal. A tetem jó táptalajul szolgál a fonálférgek szaporodásához. Miután a fonálférgek elérik az invazív lárvastádiumot, elhagyják az elpusztult rovarlárvát és további élő lárvákat támadnak meg. A fonálférgek fejlődési ciklusa 7-21 napig tarthat. Néhány fontos rovarpatogén fonálférget tömegesen tenyésztenek és speciális vivőanyaggal kiszerelve biológiai növényvédőszerként hoznak forgalomba. A készítmények alkalmazása során a megfelelő hatékonyság eléréséhez fontos a kezelt felület nedvesen tartása és a hőmérsékleti határok figyelembevétele.
A fonálférgek gazdaállatai lehetnek:
A barázdáshátú vincellérbogár, a kukoricabogár, a lótücsök, a vetési bagolylepke hernyója (mocskospajor), tőzeglegyek, gombaszúnyogok (Sciaridae), számos cserebogár faj lárvái, stb. Az élősködő fonálférgek a különböző kártevők hatékony természetes bioregulátorai közé tartoznak, de főleg a talajlakó fejlődési alakjaikat szabályozzák. A forgalomban lévő készítményekkel környezetbarát módon csökkenthető a kártevők populációja és azok kártétele.
A Nematop olyan biológiai rovarölőszer, amely Heterorhabditis bacteriophora fonálférgeket tartalmaz. Ezek a speciális rovarpatogén fonálférgek a bogarak talajban lévő lárváit és bábjait aktívan keresik és megfertőzik. A fertőzést követő második-harmadik napon a bogárlárva elpusztul. Az elpusztult lárvát pedig több ezer új fonálféreg hagyja el, melyek újabb lárvát kezdenek keresni.
Hogyan használjuk a Nematop-ot?
A védekezést az első károsított növények észlelésekor, vagy a fiatal lárvák megjelenésekor kell elkezdeni. A készítmény alkalmazásának előfeltételei a nedves talaj és a 12-30 °C közötti talajhőmérséklet. A kezelést követően fél órán belül meg kell öntözni a területet, majd az optimális hatás elérése érdekében 3-4 héten keresztül nedvesen kell azt tartani. A szükséges fonálféreg mennyiség 0,5 millió db/m². Kijuttatható öntözőrendszeren keresztül, locsolócsőre szerelhető Nemasprayer-rel, kézi permetezővel illetve locsolókannával is. Valamint felhasználható palánták áztatásos kezelésére is (50 millió fonálféreg/200-400 liter). A kijuttatást minden esetben célszerű kora reggeli, vagy az esti órákban végezni.
locsolócsőre szerelhető Nemasprayer |
Milyen kártevők ellen alkalmazzuk a Nematop-ot?
A Nematop engedélyezett a barázdáshátú vincellérbogár (Otiorhynchus sulcatus) lárvái ellen dísznövény- és bogyóskultúrákban. Ezenkívül kísérletekben hatékonynak bizonyult még a kukoricabogár (Diabrotica virgifera) és számos cserebogár faj lárvája ellen is. A Nematop-ot március közepétől május végéig az áttelelő lárvák ellen lehet alkalmazni. Egy második kezelés javasolt július végétől szeptember közepéig a nyár elején lerakott petékből fejlődő lárvák ellen. A termék 4-12 °C között maximum 6 hétig tárolható, csak közvetlen a felhasználás előtt lehet felnyitni a csomagot és annak teljes tartalmát fel kell használni.
cserebogár pajor |
A Steinernema carpocapsae rovarpatogén fonálféreg faj (a Ny-Európában már régóta forgalmazott Nemastar készítmény hatóanyaga) kiváló hatékonysággal pusztítja a lótücsköket, mocskospajorokat és lószúnyog lárvákat.
Lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa) esetében nagyon hatékony a kifejlett egyed ellen, de kevésbé hatékony a fiatal lárvák ellen. Ezért az első kezelést május végéig el kell végezni, még peterakás előtt. A kezelést nyár végén célszerű megismételni. Használható áprilistól szeptemberig, amint a talajhőmérséklet eléri a 12 °C-t.
A mocskospajor vagyis a vetési bagolylepke hernyója (Agrotis segetum, A. ipsilon) ellen kifejezetten hatékony a készítmény. Ezek üvegházakban, fóliasátrakban okoznak nagy gondot. Alkalmazható júniustól augusztusig, amint az első lárvák megjelennek.
vetési bagolylepke lárvája-mocskospajor |
A lószúnyog lárvái (Tipula paludosa) a gyeptakaróban tudnak nagy pusztítást okozni. A védekezést a lárvák ellen kell időzíteni szeptember közepétől október közepéig.
A készítmény hamarosan hazánkban is alkalmazható lesz.
A Nemaplus és a Nemacel (ez utóbbi gombatermesztésben már nálunk is engedélyezett) olyan biológiai rovarölőszer, mely a Steinernema feltiae rovarpatogén fonálféreg fertőző lárváit tartalmazza.
A S. feltiae fonálférgek igen hatékonyak a tőzeglegyek (Sciaridae, Bradysia spp. és Lycoriella spp.) ellen, melyek kárt okoznak a gombatermesztésben és a cserepes virágtermesztésben (ciklámen, azálea, gerbera begónia, mikulásvirág, korallvirág, keserűlevélke). Ezen kártevők lárvái károsítják a palántázott dísznövények gyökereit, a magról kelők friss hajszálgyökereit és a gombák tönkjébe és kalapjába lyukat fúrnak. A sérülés helyén utat nyitnak más baktérium és gombafertőzéseknek.
A hasznos fonálféreg hatóanyagú készítmények egy új lehetőséget jelentenek a házikertek és fóliasátrak vegyszermentes talajfertőtlenítésére.
Az entomopatogén fonálférgek nem támadják meg a növényeket, nem veszélyesek a melegvérűekre és így az emberre sem és szelektivitásuknak köszönhetően a talaj gazdag és igen fontos szerepet betöltő élővilágát sem veszélyeztetik, ráadásul a kártevők rezisztenciát sem tudnak ellenük kialakítani. Elmondhatók ezek a kémiai talajfertőtlenítőkről is?