SX-orsó koronaforma az intenzív almatermesztésben

A könnyebb kezelhetőség és gazdaságosabb termesztés érdekében alakították ki az SX-orsó koronát Franciaországban. Az intenzív koronaformák fenntartásáról bővebb információt tartalmaz Bertók Balázs Az intenzív almatermesztés koronaformáinak fenntartása c. írása.

Az SX orsó koronaforma leírása, kialakítása

A vírusmentes, magasan szemzett (15-20 cm) M9-es alanyú almafákat 75 cm tő- és 3-4 m sortávolságra ültetjük. Az egyéves suhángot 75 cm magasságban az uralkodó széliránnyal megegyező irányba, vízszintes alá hajlítjuk és kötözzük. Ez a felső részek túl erős növekedését hivatott visszafogni.

Hogyan alakítsuk ki az SX orsó koronaformát?

A fa központi tengelyén az új sudár alapjától számított 20 cm-re vízszinteshez, illetve ahhoz közeli 10-15 fokos szögállásban alakítjuk ki az alsó karokat. A tengelyen fölfelé haladva csökkenő hosszúságú elágazásokat, termőrészeket hagyunk, mint a karcsú orsónál. Biztosítjuk ezzel a korona kúpos alakjának fenntartását.

A 75 cm tő- és 3-4 m sortávolságra ültetett 3000-5000 fa/hektár SX-orsó koronaformájú ültetvényekhez feltétlen szükséges a támrendszer, az öntözés és az intenzív ápolási technológia.

1. ábra: Első éves SX-orsó

2. ábra: Kétéves SX-orsó

3. ábra: Termőkorú SX-orsó

A kísérlet részletei

Az SX-orsó használhatóságának bizonyításául kísérleteket állítottunk be. A kísérletet karcsú orsó és SX-orsó koronaformán, M9-es alanyú Idared fajtával végeztük. Minden évben megmértük a fás részek átmérőjét, hosszát, számoltuk a virágokat és a fánkénti termésmennyiséget. A kísérlet adatainak elemzésével kívánom meghatározni az új koronaforma eredményességét. Végső célom, hogy ezzel hozzájáruljak az almatermesztés hatékonyságának javításához.

A kísérlet eredményei

1. táblázat: Az első évi mérések eredményei, a fa 2 éves korában.

Már az első mérések értékelésében is mutatkozik, mindkét fajtánál, alanytól függetlenül az SX-orsó kisebb növekedése. Több, de rövidebb vessző fejlődött, több termőrész alakult ki, melyeknek összes tömege és a korona tömege szinte egyöntetűen kisebb, mint a kontroll fáké.

A sudár lehajlításával lényegesebben nagyobb törzstömeget értünk el: ez növelte a fa összes tömegét, ami több tápanyagot jelent a fának, s ezáltal nagyobb termésképzésre is számíthatunk. Mint jelen esetben is, az új koronarendszerű fáknál 26%-kal nagyobb termésképzés jelentkezik. Az erősebb növekedésű alanyon is jól kimutatható az SX-orsó növekedésgátló hatása (a korona tömege 18 %-kal kisebb).

2. táblázat: A 2. évi mérési eredmények a fa 3 éves korában

Az új koronaforma M9-es alanyon növelte a korona fatömegét, de az új hajtások tömege kevesebb lett a kontrollhoz viszonyítva. A nagy fatömeg jobb kondíciót, nagyobb termést jelent. A vesszők száma az első és második évben az SX koronaformánál megegyező, nagy eltérés nincs. Itt már mutatkozik a lehajlított sudár által elért szabályozott növekedés.

A karcsú orsón a második évben jóval több hajtás képződött. A későbbi években hátrányos lehet a kiegyenlítetlen hajtásnövekedés, azaz az egyik évben túlzott hajtásnövekedést a rákövetkező évben szinte kizárólagos termésképzés követi.

4. ábra A koronarészek tömegének összehasonlítása

A 4. ábra mutatja a két koronaforma összes fatömegét, amely az SX-orsónál bizonyul nagyobbnak, kivéve a vesszők tömegét, mivel kevesebb és rövidebb vessző fejlődött. Ez a gyors termőre fordulás szempontjából előnyös, hiszen a fa már elérte a végleges magasságát.

Az SX-orsónál lehajlított sudár által a növekedés gyengesége a vessző darabszámában mutatkozik meg legjobban, melyet az 5. ábra jelez.

5. ábra : A vesszők számának összehasonlítása

A kevesebb vessző darabszáma a gyors termőre fordulásban és a könnyebb kezelhetőségben előnyös.

A virágcsokrok száma és a termésmennyiség is nagyobb az SX orsó koronaformán.

3. táblázat A virágzatok és a termések száma

A fáinknak növekedés, nekünk pedig könnyebbség szempontjából fontos a metszési nyesedék tömegnagysága. A lemetszett részek száma A9-es alanyon, Karcsú és SX orsón 5:3 arányban oszlik meg.

4. táblázat A 3. évi mérések eredményei a fa 4 éves korában

Mivel a korona felső emeletei között nagy, kihasználatlan tér marad, és a vékony lombfal nem veszélyezteti a megfelelő megvilágítottságot, érdemesnek látszott kibővíteni a kísérletet azzal, hogy két sudarat neveljünk az SX-orsós fákon. A mérések eredményeit az 5. táblázat tartalmazza.

5. táblázat: A dupla sudarú SX-orsó növekedése és termőképessége

A kezdeti eredmények amellett szólnak, hogy érdemes két sudarat nevelni, mert a fák erőnléte nem csökkent annak ellenére, hogy a termésmennyiség emelkedett. Úgy látszik, hogy a jobb térkihasználás több asszimilátát jelent területegységre vonatkoztatva, ezért lehetséges több termést kinevelni egy fán anélkül, hogy a növekedés a kívánatos mérték alá gyengülne.

Összefoglalás

A befektetett összeg gyors megtérülése érdekében fontos a térkitöltés és a termőre fordulás gyorsasága. A fa növekedését különféle módszerekkel szabályozhatjuk: a legjobb módszer erre az optimális koronaforma kialakítása. Az SX orsó koronaformáról megfelelő növekedés érhető el, ez a vesszők hosszában mutatkozik meg, ugyanis kevesebb és rövidebb vessző fejlődött.

A termőrészek száma több az M9-es alanyú SX-orsón. A több vessző, több csúcsrügyet eredményez, s ezáltal több auxin hormon termelődik és a növekedés szabályozódik. Az Idared az erősebb alanyon is gyorsan termőre fordul, mivel az egyéves vesszőn is képes teremni. Az SX-orsón egy másik fajta termőképessége jobban kimutatható lenne.

Az eddigi tapasztalatok alapján az SX-orsó alkalmasabbnak látszik az intenzív almaültetvény létesítésére, mint a hagyományos karcsú orsó koronaforma. Érdemes tovább vizsgálni a felső koronaszint nagyobb térkihasználását, melyre a duplasudaras SX-orsó alkalmasnak látszik.