Vírusfertőzések a kertünkben

Értékelve: 1x
(5.0 pont)

A szilva, mandula, kajszi és őszibarackfák gyakorta megfertőződhetnek, és sok esetben már nem gyógyíthatók. Hogyan ismerjük fel a betegségüket, és mit kell tennünk a megelőzés érdekében?

Az érés végső szakaszában, amikor a gyümölcs húsa már puhul és lédússá válik, ezek a gyűrűs rajzolatok megbarnulnak, nekrotizálódnak. A héjon észlelt gyűrűs rajzolatok a gyümölcs húsában is elkülönülnek, jól észlelhetők.

Hazánkban is gyakori a szilvahimlő vírus (plum pox virus) fertőzése. Bár a kórokozó neve csak a szilva gazdanövényre utal, a kajszibarack és őszibarack fákat is fertőzi, és a felsorolt gyümölcsfajok gyümölcsein tipikus elváltozásokat idéz elő. A vírus szinte minden ültetvényben elterjedt, a házikertekben is általános. A vírusbetegségek súlyosságát az adja, hogy a már megfertőződött fák életük végéig fertőzöttek, betegek maradnak, kigyógyításuk nem lehetséges. A vírusok elleni védekezés alapja ezért a megelőzés. Hogyan terjednek a vírusok, hogyan kerülnek a fákba? Terjedésüknek leggyakoribb módja a fertőzött oltvány ültetése. A fertőzött magokból nőtt alanyok oltás után hordozzák a vírust, a házilag előállított oltványok szinte mindegyike fertőzött lesz. A faiskolai forgalomból származó, és a növényegészségügyi bizonyítvánnyal (certifikációval) ellátott oltványok telepítésével a betegség elkerülhető. Sajnos a csonthéjas gyümölcsfák kiültetés után is fertőződhetnek a szilvahimlő vírusával, a levéltetvek is terjesztik, valamint a vírussal fertőzött és a beporzást ellátó virágpor is terjeszti.


Milyen tünetekről lehet felismerni a betegséget?
A kajszifák levelein tavasszal majd augusztus végétől klorotikus érmenti rajzolatok fejlődne

A sárguló kajszibarack gyümölcsön fehéres vagy halványsárga főleg köríves, gyűrűs rajzolatok figyelhetők meg, ezek gyakran a gyümölcs húsába kissé bemélyednek.

Az érés végső szakaszában, amikor a gyümölcs húsa már puhul és lédússá válik, ezek a gyűrűs rajzolatok megbarnulnak, nekrotizálódnak. A héjon észlelt gyűrűs rajzolatok a gyümölcs húsában is elkülönülnek, jól észlelhetők.

A fertőzött gyümölcsök létartalma alacsony, szinte "szálkás", a rostok különállóak, a gyümölcs teljes érettségében is kemény marad. Íze nem emlékeztet az aromás kajszibarackéra, cukortartalma alacsony, szinte nem is érzékelhető, a savtartalma kifejezetten magas, azaz savanyú. Mivel ezek a barackok létartalmuk nagy részét elveszítették, fajsúlyuk az egészséges gyümölcshöz képest alacsony, a befőzést megelőző áztató mosás során a víz tetején úsznak. Ezen tulajdonságuk alapján elkülöníthetőek, kiválogathatók. A fenti tüneteket mutató gyümölcsök magjai is sajátságosak: világosabb színű foltok, gyűrűk teszik tarkává.

A kajszihimlővel fertőzött gyümölcsök ugyan sárgabarack kinézetűek, de beltartalmi tulajdonságuk megváltozása miatt értéktelenek, és nem nyerhetők belőle kiváló minőségű dzsemek vagy lekvárok. Emberi fogyasztásra nem veszélyesek, de értéktelenek, nem ajánlott felhasználásuk.