8 szobanövény, amit májusban már kitehetünk a teraszra

Maria de Haan valaha Amszterdam legmakacsabb virágosa volt. Manapság az Amsterdam Hortus füvészkertben található boltjának beszerzéseiért felel. Szereti a szobanövényeket kivinni a szabadba.

"Gyakran van olyan érzésem egy-egy növénynél, hogy egyszerűen vétek a lakásban tartani" - mondja.

"Legtöbbször ugyanis túl kevés a fény, a gondozás pedig messze van az ideálistól. A növény ugyanis több mint valami bútordarab: élőlény, akinek szeretetre van szüksége. A szabadban több fényt, több levegőt kapnak, és gyakran szebben is fejlődnek, hiszen természetesebb környezetben vannak. Persze a hőmérséklettel akadhatnak gondok: ha kora tavasszal veszel növényt, már akkor is töltött időt a szabadban, amikor még túl hideg volt neki. Ezt hívják edzésnek, és akkor működik a legjobban, ha egyenesen a földbe ültetik a növényt. Csak közvetlenül a talaj menti fagyok beköszönte előtt kerülnek a pajtába. Ám olyan szobanövény is van, amit én egész évben kint hagyok. Ez nem csak jól néz ki, de ráadásul a kertet is a lakás részévé varázsolja."

De mi van akkor, ha valaki mégis inkább bent tartaná a növényeit?

"Ezek a dolgok nem zárják ki egymást: a növények sokat jelenthetnek gazdáiknak a szobában, ám akkor jobban oda kell figyelni rájuk. Azt például általános szabályként ajánlhatom, hogy akkor locsoljuk meg a növényt, ha ujjunkkal ellenőriztük, milyen nedves a földje valójában. Virágzó növényeket hetente, zöldeket kéthetente kell tápszerezni. És érdemes figyelmesnek lenni velük - például ne állítsunk olyan növényt a radiátor fölé, aminek ez rosszat tehet."

Gardénia: illatos nemes

"A gardénia kint töltheti az egész nyarat, de be kell költöztetni, ha 10 °C alá esik a hőmérséklet. Csodálatos növény, a virágai engem mindig esküvői csokrokra emlékeztetnek."

A gardénia egy örökzöld, bozontos cserje, csillogó, sötétzöld levelekkel. A csodás krémfehér virágok kicsi rózsákra emlékeztetnek, és szenvedélyes illatot árasztanak. A gardénia szereti a világosságot, bár nem a közvetlen napfényt, és akkor lesz a legszebb, ha esővízzel vagy felforralt és visszahűtött csapvízzel locsoljuk. A sima vízben sok a kalcium, amire ez a hölgy olyan allergiás, hogy rögtön megsárgulnak tőle a levelei. Szintén érzékeny a túlzott áztatásra.

Citrofortunella (kalamondin): álomfa

"Az örökzöldek unalmasak néha, ám a citrusfélékkel mindig történik valami: először illatos virágok, majd csinos narancsok - nem ehetők ugyan, de remekül néznek ki."

Istenien édeskés illatú virágok, örökzöld levelek és színes gyümölcsök: a Citrofortunella microcarpa minden évszakban kínál valamit. Maria szobanövénye vadnarancsokat terem, de a citruscserjénk lehet narancs, vagy mandarin, de akár citrom is. Ez a növény is kiköltözhet nyárra, bár legjobb, ha valamilyen fedél alatt áll. Télen jobban szeret bent lenni, és a megfelelő gondozással egy életre szóló barátra lelhetünk benne. Jó tudni: minél nagyobb a kaspó vagy láda, annál nagyobb és sűrűbb lesz ez a növény.

Laurus (babér): csinosan antik

"A babért mindig kint tartom. Ha egyszer megedződött, elpusztíthatatlan és egész évben zöld lesz. Tavasszal kell vásárolni, lehetőleg egy szép nagy, erős példányt."

A babért körüllengi az öröklét illata; a Földközi-tenger vidékén időtlen idők óta ismerik. Akár száz évig is elélhet, és tökéletesen örökzöld. Egyáltalán nem kényes növény: érdemes rendszeresen locsolni, kerülve a túlzott áztatást. A napot és az árnyékot egyformán jól viseli. Amikor az idő melegebb, az új hajtások és bimbók jelzik, hogy a növény szomjas. Ilyenkor egy kis tápszert is szépen megköszön.

Sarracenia (kürtlomb): a végzet asszonya

A rovarok képtelenek ellenállni a kürtlomb színének és illatának. Amikor aztán belopóznak a fedél alá, a tölcsér alján felgyűlt vízbe esnek, ahonnan nincs menekvés a sima falak miatt. Nincs is szükség tápszerre, hiszen a végzet eme asszonya gondoskodik magának csemegéről. Rendszeresen kell viszont locsolni, mert a kürtlomb szereti a nedves talajt.

Dionaea muscipula (Vénusz légycsapója): a muszklis

"A rovarevő növények gyorsan terjeszkednek, és boldogan kint töltik akár a telet is a kertben, ha védelmül becsomagoljuk őket. Imádom a huncut, bolondos alakjukat, és hogy olyan zöldek!"

A Vénusz légycsapója rojtos szélű leveleiből készít csapdát. Három pont is van a csapda legalján, melyek érintésre azonnal lezárják a kiutat. Az ily módon bent ragadt rovart ezután összenyomja, és máris terítve van a vacsora. A csapda bezárása rengeteg energiába kerül a növénynek, ezért minél többet hagyjuk pihenni, annál tovább élvezhetjük majd a társaságát. A Dionaea bírja a közvetlen napsütést, és élvezi, ha egy tál víz segítségével "gőzfürdővel" kényeztetjük.

Hedera (borostyán): díszítő díva

"A borostyán gyönyörű, vadul zöldellő növény, amit engedni kell igazán szabadon nőni. Még ha bele is kényszerítjük valamilyen formába, hagyjunk azért neki egy kis mozgásteret - ettől csak még izgalmasabb lesz."

A repkény igazán jóindulatú személyiség: napon és árnyékban egyaránt szépen fejlődik, nehéz kárt tenni benne. Ha a gyökere száraznak tűnik, merítsük víz alá a cserepet, majd hagyjuk megszáradni - ennyi az egész. Futását könnyű irányítani, így mindenféle elegáns formát kaphatunk, sőt, akár beltéri térelválasztásra vagy a terasz árnyékolására is alkalmas. Remekül lehet játszani a különböző Hedera-változatokkal: ezeket közös edényekbe ültetve máris kész a "klasszikus narancsliget" hatás.

Fatsia japonica (japán arália): zöld ujjak

"Ez volt az én próbanövényem: az egyik télen túl lusta voltam visszavinni a lakásba - a növény ugyan lekonyult, de amikor melegebbre fordult az idő, tökéletesen helyrejött. A Fatsia a repkényfélék családjába tartozik, tehát egyértelműen kint a helye."

Egy remek szobanövény: a japán arália boldogan veszi tudomásul, ha az erkélyről vagy teraszról a nappaliba költöztetik. A nagy, kézfejalakú levelek szépen szétterülnek, így méretükhöz képest meglepően sok fényt engednek át. Az arália szereti a friss levegőt, a direkt napfénytől védett, de jól megvilágított helyeket és a sok vizet - de azért a lábfürdőt kerüljük! És hogy mi a titka a boldog Fatsiának? A levelek rendszeres, nedves ruhás tisztítása. Bővebben: Szobaarália (Fatsia japonica)

Carex (sás): táncoló fű

"A fűfélék úgy néznek ki a legjobban, ha igazán nagy, magas csomókban töltik ki a teret. Egész télen zöld marad, és remekül mutat úgy napsütésben, mint hóesésben."

A legenyhébb fuvallattól is táncra perdül; megrezdül, ahogy elsétálsz mellette, és mindig visszaugrik, akárhányszor hajlik is meg. A díszfű, más nevén sás, Magyarországon is megtalálható vadon, nedvesebb vidékeken. A lakásban, a kertben vagy a teraszon a folyóparti és mocsári génjei legjobban a rendesen átitatott, komposztos edényt szeretik. A Carex akkor igazán mutatós, ha hagyjuk magasra nőni.

A legtöbb szobanövény egyszerűen növény - állítja Maria de Haam. "Ezért minél többet vannak természetes környezetükben, és térhetnek vissza természetes ritmusukhoz, annál jobban virágoznak."