-
karbantartó
-
takarító
-
Értékesítő
-
Óvodapedagógus
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Asszisztens
-
Kőműves
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A szobanövények egészségünkre gyakorolt hatása
Vizsgálatok igazolják, hogy a lakásban tartott zöld növények csökkentik a bennünk felgyülemlő feszültséget, segítenek a lazításban és javítják általános közérzetünket.
A kutatás során 10 m2-es helyiségekben dolgozó irodai alkalmazottakat kérdeztek általános egészségi állapotukról, akik kimondottan sok időt töltöttek beltéri környezetben és stresszes helyzetekben dolgoznak. 2 hónapos növénytelen állapot után számos zöldet helyeztek el az egyik irodában. Egy évvel később a növényeket áttették az eddig virágtalan irodába. Az összes alkalmazott rögtön rákérdezett, hogy mi lett a növényekkel, miért vitték el őket, hiszen ettől egészségesebbek és jobb kedvűek voltak.
A kutatók utánanéztek, hogy vajon a növények látványa és a velük való gondoskodás hatott-e kedvezően, vagy van-e valami más is a háttérben?
Az eredmény azt igazolta, hogy ha szobanövények vannak az irodában, akkor az alkalmazottak kevésbé érezték magukat fáradtnak, 25%-kal, tehát szignifikánsan csökkent a felső légúti panaszok száma.
10-ből 8-an azt válaszolták, hogy "jobban érzem magam, ha zöld növények vesznek körbe az irodában", illetve, hogy "Szeretném, ha még több növény lenne a jövőben az irodában."
Dr. Tove Fjeld professzor és csapatának 1995-96 között folytatott, az előző esettől független vizsgálatainak is azt volt a célja, hogy feltárja a növények emberre gyakorolt - jótékony - hatását.
Irodai virág gondozása |
A résztvevők egy kórház radiológiai osztályának önkéntesei voltak. Közönséges levéldísznövényeket helyeztek konténerekbe, az ablakpárkányra, a helyiségek sarkaiba körülbelül 3 hónapra. A dolgozókat a vizsgált időszakban több alkalommal kérdőíveken faggatták. Az eredmény szerint 30-37%-kal kevésbé panaszkodtak köhögésre, fáradékonyságra, míg 23%-kal ritkábban fordult elő rekedtség, illetve száraz, viszkető érzés a bőrön. Ezután aszerint csoportosították a résztvevőket, hogy napközben mennyi időt töltenek az irodájukban. Azoknál, akik a munkaidő nagy részét az irodájukban töltötték, 34%-kal csökkentek a panaszok, míg 21 illetve 17%-kal azoknál, akik fele napjukat, vagy még kevesebb időt töltöttek a növényes környezetben.
A vizsgálatban résztvevők a tüneteket 1-4 közötti pontokkal osztályozhatták.
0= nincs tünet
1= csekély tünet
2= közepes tünet
3= erős tünet
Tünet |
Növények előtti átlag |
Növények utáni átlag |
% egészség javulás |
Fáradtság |
1.24 |
0.84 |
32% |
Tompa, nyomott érzés |
1.16 |
0.78 |
33% |
Fejfájás |
0.72 |
0.40 |
45% |
Szédülés |
0.20 |
0.15 |
25% |
Koncentrációzavar |
0.40 |
0.41 |
2.5% |
Száraz, viszkető szemek |
0.66 |
0.56 |
15% |
Viszkető, folyó orr |
0.81 |
0.72 |
11% |
Száraz, kaparó érzés a torokban |
0.97 |
0.76 |
22% |
Köhögés |
0.34 |
0.21 |
38% |
Száraz, viszkető érzés a bőrön |
0.79 |
0.70 |
11% |
Száraz, viszkető érzés a kézfejen |
1.23 |
0.97 |
21% |