Amaránt: magassági világrekord

A világ legmagasabb amarántja (ritkábban használt nevén disznóparéja)

Hogy mi volt az amaránt növekedésének a titka?

„Sok tehén- és tyúktrágya, napsütés és víz. Egy idő után már 30 cm-t nőttek naponta."

Nagy siker volt ez Jeese számára, mivel előző rekordja „csak" egy 4,5 m magas amaránt növény volt.

Jesse Eldrid: „Az elmúlt években a világ minden pontján csak magokat kerestem. Termesztettem már kukoricát Ecuadorból, Peruból, Nayaritból, Chiapasból, Guatemalából és Kolumbiából, Sorghumtól Etiópiáig; pázsitfüvet Nicaraguából; teosinte kukoricát Japánból és az Egyesült Királyságból; napraforgót Kínából, sütőtököt (Kanadából és Buffaloból), de még karolinai görögdinnyét is. És még sorolhatnám..."

Amaránt vagy disznóparéja (Amaranthus)

2007 október 25.-én, egy fáradtságos munkával, odafigyeléssel és várakozással teli nyár után, Jesse értesítette a megyei hivatalnokokat, hogy végezzék el a hivatalos méréseket az év eleje óta növekvő amaránt növényen.

Éppen a hivatalos mérések előtt, elkezdtek előbukkanni a növény virágai is, ami még hozzá tett az amaránt összmagasságához. Egy másik tényező, ami még a növény meghökkentő méretéhez hozzájárult, az általa beszívott víz mennyiség is – körülbelül 130 l víz naponta, növényenként.

Ahhoz, hogy még jobban alátámassza a növényt (és hogy a régi rekord magassági pontját meghatározzák) Jesse egy 4,5 m magas támasztékot épített, amit az amaránt hamar túlnőtt. Augusztus közepére már olyan nagy volt, hogy létráról már nem is lehetett megmérni. Amikor Jesse felkereste a Súly- és Mértékügyi Hivatalt, már biztosan tudta, hogy a növény megdöntötte az előző rekordot, de arra nem számított, hogy 3,6 m-rel magasabbra nőtt, mint amekkorát várt. Már aznap délután megtudhatta a mérés eredményét, ami 8 m 47 cm lett.

Az amaránt hivatalos megmérése

A fogyasztóügyi minisztérium -  New York Súly- és Mértékügyi Hivatalának tisztviselői, egy mérőszalag és egy kosaras emelő segítségével regisztrálták a növény valódi magasságát. Az ilyen növények termesztésével Jesse szeretné felhívni a figyelmet a természetre és az abban rejlő alternatív energia forrásokra.

Néhány érdekesség az amarántról

Az amaránt az egyik legtáplálóbb, legkönnyebben termeszthető és jól alkalmazkodó növény a világon, nem is beszélve a lenyűgöző látványáról.

„A szegény gazdálkodó legjobb terménye", mondta Ominique Guillet, a francia vetőmag kereskedő és a Kokopelli Mag Alapítvány alapítója, ami ingyen biztosít szerves magokat a szegény gazdálkodóknak a világ minden részén.

„Öntözés nélküli, szegényes talajban is megterem, könnyen betakarítható, és lecsépelhető minden különösebb gépezet nélkül, ráadásul az anyatej után ennek van a legmagasabb fehérje tartalma". Guillet azért is kedveli annyira ezt a növényt, mert nagyon termékeny. „Egy növényből, egy pici magból, több mint 100.000 mag terem!"

Az amaránt fejmagasságúra vagy kicsit nagyobbra nő, és nagyszerű színekben és formákban pompázik. Ugyanakkor egész évben nagy a tápértéke. Kora nyáron, a salátához hasonló ízvilágú fiatal zöld hajtásokat salátákba rakhatjuk. A növekedési időszak alatt a nagyobb levelek is egészségesek és nagyon finomak főleg, ha megpároljuk, hirtelen megsütjük vagy levesekbe főzzük bele őket. A nyár folyamán a növények olyan nagyra nőnek, hogy egy királyi kert érzetét keltik. Ősszel az érett magfejek több grammnyi fehérjével teli magot teremnek, amelyeknek telt dió szerű íze van.

Jesse amarántjainak törzsei 2 méter körüliek

Azon felül, hogy fehérjében gazdag (körülbelül 16%, a más gabonákban található 10%-hoz képest), ez a fehérje olyan aminosav profilt tartalmaz, amiben magas főként a lizin mennyiség. A lizinnek jelentős szerepe van az emberekben lévő fehérje összetételében. Ha az amarántot más gabona félékkel párosítjuk, kiegészíthetjük annak a fehérje szintjét és a tápanyag értékét. Az amaránt magok szintén nagy mennyiségű kalciumot, vasat, foszfort és rostokat tartalmaznak. A levelekben magas a fehérje, a béta karotin, a vas, a kalcium és a rost mennyiség. Mind ez a magas tápérték és ízvilág egy olyan növényben van jelen, amelynek csak kevés vízre van szüksége, és bármilyen talajban megterem. Nem csoda, hogy az amarántot sokszor „csodaételnek" is nevezik.