Hány fülesbagoly élhet Magyarországon?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) legutóbb a telelő erdei fülesbaglyok felmérése kapcsán kérte a lakosság segítségét idén januárban. A szervezet az évek alatt szerzett pozitív tapasztalatok alapján folytatja a fajra vonatkozó országos adatgyűjtést. Most a lakott területeken is leggyakoribb erdei fülesbaglyok fészkelő állománya felmérésében tudnak segíteni az emberek.

Első pillantásra lehetetlen feladatnak tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek - ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg márciustól júniusig. Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangját, a körbe-körbe nászrepülő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük:

  • ezen a videón a hím és a tojó nászhangja, és a hím szárnnyal tapsoló nászrepülése is hallható és látható
  • májusban és júniusban (nagyon korai költéskezdet esetén akár már áprilisban) pedig egy harmadik hang is csatlakozik a repertoárhoz, a fészket elhagyó fiókák jellegzetes eleségkérő sipítozása

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához.

fioka

Fotó: Monoki Ákos

értékelés