Hasznos állat a kertben: a béka

Sokan iszonyodnak tőle, és a néphagyományban sem mindig játszik pozitív szerepet. Gondoljunk csak arra, hogy valaki lenyeli a békát, vagy a mesék békává változtatott hőseire, vagy akár a bibliai tíz csapásra. Pedig a békák nagyon érdekesek, változatosak.

A kétéltűek (békák, varangyok, szalamandrák) bőre vékony és nyirkos. Ezért általában vizes környezetet igényelnek, nehogy kiszáradjanak. Utódaik is többnyire a vízben kelnek ki. A béka- és varangyivadékok először ebihalak, hasonlítanak is a halakra, kopoltyúval lélegeznek. Később az ebihal elveszíti hosszú farkát, kinőnek a lábai, és kialakul a tüdeje. Jó tudni, hogy már az ebihal is pusztítja a szúnyoglárvákat.

Nyílméregbéka (Dendrobates azureus)

Vannak kifejezetten veszélyes békák, például a nyílméregbékák. Ezek furcsa nevüket onnan kapták, hogy a dél-amerikai indiánok az állatok bőréből kiválasztott méreggel kenik be a nyílhegyeket, és ezzel vadásznak. Ezek a békák terráriumokban is tarthatók, de szerencsére fogságban nem termelnek mérget, mert ehhez szükség van az eredeti élőhelyükön található speciális táplálékra. Az erősen mérgező állatok a természetben általában feltűnő színűek, ezzel tartják távol a ragadozókat.

Érdekességek a békákról

• A Föld legnagyobb termetű békája a Góliát béka, amely akár 3,5 kg-ot nyom és akkora, mint egy tyúk.
• A legapróbb a Gardiner által felfedezett Seychelles-szigeteki béka, amely szó szerint körömnyi méretű: a legfiatalabb állatok 3, a kifejlett példányok 11 milliméteresek.
• A bíborbékát (Nasikabatrachus sahyadrensis) csak 2003-ban fedezték fel a kutatók. Mivel az év nagy részét 4 méterrel a föld alatt tölti termeszekre vadászva, ritkán kerül az ember szeme elé.
• Bár a béka kifejezetten vízi állat, fejlődésének egyes szakaszaiban vízhez kötött, mégis akadnak olyan fajok, amelyek a szélsőséges körülményekhez is alkalmazkodtak. Az egyik ilyen érdekes kivétel az Ausztráliában honos sivatagi béka (Cyclorana australis) , amely a vizet a bőre alatti selyemgubószerű zsákban tárolja.

Sivatagi béka (Cyclorana australis)

• A malagaszi szivárványos béka (Scaphiophryne gottlebei) máshogyan alkalmazkodik a száraz éghajlathoz: az év tíz hónapját magát a föld alá ásva tölti, csak az esős hónapokra merészkedik a felszínre, hogy párosodjon. Lábai remekül alkalmazkodtak a meredek sziklafalak megmászásához - akár teljesen függőleges felületen is feljut. Az erdők eltűnése és a környezetszennyezés következtében a faj fennmaradása komoly veszélybe került.
• Magyarországon szerencsére mérgező békafajok nem élnek, de érdemes megemlíteni a barna varangyot, amely a bőrén található szemölcsökben kétféle mérgező váladékot termel, amellyel elriasztja a ragadozókat. Szerencsére ezek a mérgező anyagok nem halálosak, de bőrirritációt kiválthatnak, ezért legyünk óvatosan velük.

Barna varangy (Bufo bufo)

• A varangy nem tud ugrani, tehát, ha réten járva felzavarunk egy ilyen állatot, nézzük meg, hogyan menekül: ha gyorsan elugrál, akkor béka, ha elmászik, akkor varangy.

Magyarországi békák

Nálunk 11 faj honos, plusz a kecskebéka, amely a nagy és a kis tavibéka állandósult és szaporodóképes hibridje, tehát nem tekinthető önálló fajnak.

Mocsári béka (Rana arvalis)

Unkafélék családja (Bombinatoridae)

• Vöröshasú unka (Bombina bombina)
• Sárgahasú unka (Bombina variegata)

Ásóbékafélék családja (Pelobatidae)

• Barna ásóbéka (Pelobates fuscus)
  
  
  

Varangyfélék családja (Bufonidae)

• Barna varangy (Bufo bufo)

Gyepi béka (Rana temporaria)

• Zöld varangy (Bufo viridis)

Levelibéka-félék családja (Hylidae)

• Zöld levelibéka (Hyla arborea)

Valódibéka-félék családja (Ranaidae)

• Gyepi béka (Rana temporaria)
• Mocsári béka (Rana arvalis)
• Erdei béka (Rana dalmatina)
• Nagy tavibéka (Pelophylax ridibundus)
• Kis tavibéka (Pelophylax lessonae)
• Kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus)

• Hasznos állat a kertben: a sün
• Hasznos állat a kertben: a gyík

Forrás: kapanyel.blog.hu