Mit kell tudni a kullancsról? Mi az a Lyme - kór?

Itthon leginkább az 1-4 mm nagyságú, lapos, vérrel teleszívott állapotban babszem nagyságúra megduzzadó, sárgásbarna színű közönséges kullancs (Ixodes ricinus) fordul elő.

Mobilalkalmazással segíti a kirándulókat

a Magyar Kullancsszövetség a kullancs által terjesztett betegségek megelőzésében: az alkalmazás megmutatja, hogy az adott területen milyen kullancsfajok élnek, melyek veszélyesek az emberre és milyen betegségeket terjesztenek. Emellett a megelőzésről és a megelőzéshez szükséges eszközök - például kullancsriasztó, kullancseltávolító kanál, kullancsteszt - legközelebbi beszerzési helyéről is tájékoztat.

A betegséget terjesztő kullancsok száma folyamatosan nő, mert nincsenek téli fagyok, amelyekben az előző évi populáció elpusztulna. A felmelegedés miatt pedig egy új kullancsfaj is érkezett Magyarországra.

Évente 50-100 ezer ember betegszik meg kullancs miatt, de az orvosok sok esetben nem jönnek rá, hogy ez áll a háttérben, mert a kullancs által terjesztett betegségek háromszáz egyéb klasszikus belgyógyászati betegséget imitálnak - hívta fel a figyelmet Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség elnöke. Az elnök szerint emiatt legalább a megyei székhelyeken centrumokat kellene létre hozni, ahol olyan orvosok, szakemberek dolgoznának, akik a kullancs által terjesztett fertőző betegségeket önállóan és kevert fertőzéses formában is felismerik.

Hogyan él a kullancs?

A nőstény 2-9 évig tartó élete során több ezer petét rak, melyekből a lárvák a hőmérséklettől függően 2-8 hónap múlva kelnek ki. A petéből kibújó lárvák fejlődéséhez vérszívás szükséges. A táplálkozástól függően a fejlődés teljes időtartama átlagosan 3 év. A háziállatok, földön fészkelő madarak és hüllők, vadon élő emlősök, valamint az ember vérét szívja. Fűszálakon, bokrokon legfeljebb 1,5 méter magasságban lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmat. A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bőrön továbbmászik és csak néhány óra múlva kezd vért szívni. Vérszívás után a bőrről magától csak 3-8 nap múlva esik le. Hűvös, nedves homokban táplálék nélkül 3-6 évig is elél, a fiatal alakok azonban az éhezést kb. csak egy évig bírják. Száraz időben a nedves avar alá húzódik. Nagy számban különösen tavasszal április-június között és ősszel, szeptemberben fordul elő.

A kullancs terjedése

felkapaszkodik

Az emberre esős, nyirkos időben, többnyire a kerti munka során vagy kirándulás közben kapaszkodik fel. Kertjeinkbe a háziállatok, a földön fészkelő madarak és a vadon élő kisemlősök "potyautasaként" kerül be.

Két megbetegedést: a kullancs-encefalitiszt és a Lym-kórt terjeszti.

Fertőzött kullancsok előfordulási helyei

A betegség terjesztése szempontjából kizárólag azok a kullancsok veszélyesek, amelyek vírust hordoznak. A laboratórium vizsgálatokkal is igazolt természeti gócok az ország délnyugati, nyugati és északi területein találhatók, melyek a szomszédos orszá-gok (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Horvátország) természeti gócaival összefüggésben vannak. Ezeken a helyeken is legfeljebb minden ezredik hordozza a megbetegítő vírust, egyéb területeken pedig 5-10000 kullancs közül csak egyben található kórokozó. Ebből következően a fertőzés, különösen a súlyos megbetegedés lehetősége rendkívül csekély.

Ezt támasztják alá az Országos Epidemiológiai Központban 1977-től vezetett adatok is. 1977 és 1997 között évente átlagosan 240, 1998-tól azonban - elsősorban a védőoltások egyre fokozódó mérvű elterjedésének eredményeként - évente csak 46-84 megbetegedés fordul elő. A betegek (akiknek több, mint 80 %-a 20 évesnél idősebb volt) 65 %-át Nógrád, Somogy, Vas, illetve Zala megyékben észlelték. A megbetegedés 50 %-a június-július hónapban jelentkezett, tehát a kullancsok előfordulási gyakoriságával szoros összefüggést mutat. Leginkább azok a középkorú felnőttek vannak kitéve fertőzésnek, akik munkájukból adódóan gyakran találkozhatnak kullanccsal (pl. erdészek, favágók, vadászok stb.).

A Lyme -kór tünetei

Lyme-kór jelei

A Lyme-kórt a vadon élő állatokról a kullancsra kerülő és ott elszaporodó baktérium (Borrelia burgdorferi) okozza. Legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában néhány napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, valamint agyi izgalomra utaló tünetek is. Igen ritkán, a kullancscsípés után 1-2 hónap múlva szívpanaszok és neurológiai tünetek (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás) is jelentkezhetnek. Legtöbbször azonban semmilyen társtünete nincs. A betegség amelyből 1998-2003. között évente 992-1258 igazolt eset fordul elő viszonylag jóindulatú és gyógyítható.

Mindkét megbetegedés gyanújakor forduljunk orvoshoz!

Védekezés a Lyme-kór ellen

A kullancsok ártalma ellen Irtásukra a permetezés alkalmas, amellyel a jól körülhatárolt kertekből biztonsággal kürtható. Mivel a kullancsok a legtöbb rovarirtó szerrel szemben igen érzékenyek, ezért azokban a kiskertekben, ahol a zöldségágyásokat, a gyümölcsbokrokat, a fákat és a szőlőt kártevők ellen rendszeresen permetezik, ott aligha marad kullancs életben. Leginkább az erdők mentén levő zártkertekben és az újonnan parcellázott kiskertekben szükséges kullancsirtásra felkészülni. A permetezőszerrel (ACTELLIC 50 EC) célszerű a kezelést már április hónapban megkezdeni, júniusban pedig megismételni. Szeptember közepén érdemes még egy újabb permetezést beiktatni, mert ezzel a következő esztendei elszaporodásuknak vethetünk gátat. A kullancsirtás azonban csak átmeneti eredményt ad, ugyanis azok a különféle állatokkal ismételten behurcolásra kerülhetnek.

Megelőzésükre legfontosabb a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felderítése és eltávolítása, az ún. kullancsvizit, illetve rovarriasztó szerek használata. Kullancs-encefalitisz ellen védőoltás is rendelkezésre áll.

Kullancsvizit

Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és elpusztítjuk, akkor nem kerülhet vírus a szervezetünkbe, ugyanis az állat a vérszívást követően (kb. 4-6 óra múlva) juttatja a kórokozókkal fertőzött nyálát az emberbe. Ezért a kerti munkát befejezve vagy a természetjárásból hazatérve vegyük szemügyre gondosan azokat a területeket, első- sorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat. Mivel felismerésük nehéz - a kifejlett példány vérszívás után is legfeljebb lencsényi anyajegyre hasonlít - ezért figyelmes keresésre van szükség!

kullancs-kiemelő kanál

A kullancs a bőrből két körmünk közé fogva gyengén csavaró mozdulatokkal óvatosan kihúzható, de csipesz vagy a gyógyszertárakban beszerezhető "Kapiller-féle kullancs-kiemelő kanál" segítségével az eltávolítás könnyebb. Az élő kullancs eltávolításakor annak feje könnyen leszakadhat és a bőrben maradva idegen testként viselkedik, a szálkához hasonlóan gennyedést okozhat. Ennek kezelése orvos feladata lehet. A csípés helye a kullancs eltávolítása után is néha még napokig vörös és viszket. A különféle rovarriasztó szerek (pl. AUTAN ACTIVE, JOHNSON OFF, PROTECT-B, SZUKU, UNISTOP stb.) a kullancsokat a kezelt bőrfelülettől távol tartják, így csípésüket megakadályozzák. A különféle készítmények (aeroszol, krém, folyadék, stift stb.) hatásának ideje a felvitt mennyiségtől függ. A rovarriasztó szerekkel a szabadon hagyott bőrfelületeket kell bekenni, de az aeroszol palackkal a ruházat is kezelhető.

A kullancs-enkefalitisz leghatékonyabb megelőzési módja az aktív védőoltás, amely 3 oltásos alapimmunizálásból áll. Az oltást - a megfelelő védettség kialakulása érdekében - ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 3 évenként emlékeztető oltás szükséges.

_{Forrás: ANTSZ}