Lenyűgöző ragadozók, melyek évezredek óta tartják rettegésben az élővilágot

Nílusi krokodil

A nílusi krokodil (Crocodylus niloticus) a négy afrikai krokodilfaj közül a legnagyobb méretű. Rendkívül erőteljes harapása teszi igazán félelmetes ragadozóvá, az állat képes nesztelenül siklani a víz alatt, prédájára rendkívül erőteljes és gyors mozgással veti rá magát. Az állat több tízezer éve számít csúcsragadozónak az Afrikai kontinensen. Az állat nem is lenne képes mással táplálkozni: mozgásából és testfelépítéséből és mozgásából adódóan nem is lenne képes növényeket enni.

Jegesmedve

A jegesmedve az Északi-sarkvidéken élő állatfaj – környezete csúcsragadozójaként mindig halakkal, kisebb fókákkal táplálkozott. Nem is lenne képes mást enni, hiszen környezetében nincs olyan mennyiségű növény, amely elegendő lenne egy ekkora méretű állatnak – sok más medvefajta táplálkozik növényekkel, a jegesmedvék ennek köszönhetően több tízezer éve kizárólag hússal táplálkoznak – a fosszíliák és a genetikai kutatások egyértelműen erre engednek következtetni.

Kaméleon

A kaméleon képes változtatni a színét, de a préda ejtési technikája is rendkívül egyedülálló. A ragadós nyelvét kiöltve ragadja magához zsákmányát, és úgy nyeli le őket. Ez az állat évezredek óta így él és táplálkozik – ezzel rettegésben tartva az élővilágot. Nem is lehetne másképp – hiszen ragadós nyelvének funkciója az állatok elejtése, színváltoztató képessége pedig arra teszi alkalmassá, hogy a környezetével egybeolvadjon. Vajon miért tenné ezt, ha senki elől nem akarna elrejtőzni?

A húsevő állatok a természeti populációk alapvető szabályozói

Abban az esetben, ha a tápláléklánc nem létezne – tehát, nem lennének olyan állatok, amelyek más állatokat fogyasztanak el – a Föld rendkívül hamar túlnépesítettél válna állatok által. Az összes állatnak az a célja, hogy minél inkább szaporodjon – ha nem lenne a húsevők által létrehozott természetes szabályozás, akkor a növényevők annyira elszaporodtak volna, hogy nem lett volna nekik elegendő hely az élővilágban egy idő után.

Mire következtethetünk az állatok testfelépítéséből?

Az állatok testfelépítése alapvetően árulkodik arról, hogy milyen az milyen életvitelt él és hogy mivel táplálkozik. Például, egy állat fogazatából egyértelműen meghatározható, hogy az mivel táplálkozik. A növényevők redős zápfogakkal rendelkeznek, mivel ezek a leginkább alkalmasak arra, hogy a növényi rostokkal teli tápanyagokat megőröljék. Ezek a fogak sokkal lekerekítettebb formájúak ellenben a húsevők fogazatánál, amelyek elsősorban zsákmányejtésre és tépésre alkalmasak – ezen állatok fogai jellemzően sokkal hegyesebbek.

Például – elképzelhetjük azt, hogy egy farkas füvet eszik, viszont a fogazata ezt rendkívül nehézkessé tenné hosszú távon. Hasonló módon, egy szarvasmarha sem lenne képes nagyobb mennyiségű húst enni, hiszen a fogai tépésre nem igazán alkalmasak, sokkal inkább őrlésre.

A fosszílák alapján egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy valamennyi ragadozó, valamint növényevő állat fogai ugyanolyanok, mint a ma élő fajtársaié. A leletek között, nem találni 10.000 éves krokodilokat, oroszlánokat, tigriseket növényevő fogazattal, de húsevő fogazattal megáldott szarvasmarhára, zsiráfra vagy őzgidára sincs példa.