Tiszavirágzás a Tiszán!

Érdekességek a tiszavirágról (Polingenia longicauda)

Az egykor Európa szerte elterjedt faj mára a kontinens legnagyobb részéről eltűnt. Hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Éppen ezért biztonságukra fokozottan ügyelnek Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai, a természetvédelmi egyesületek és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei.

Híres rajzásuk az esti órákban kezdődik, és csupán néhány óráig tart. Először a három éves lárvák felemelkednek a víz felszínére a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segítségével. A hímek az elsők: a partra repülnek, és vedléssel alakulnak át párzóképes imágóvá. A vedlés alatt a kérész röpképtelen, így könnyen a rovarevő madarak prédájává válik. Az átalakult hímek ezután közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.

Tiszavirág (Polingenia longicauda)

A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a folyó felett 5-10 méteres magasságban repülnek a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkednek a vízre, és lerakják petéiket. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, a dús növényzet közé és az üledékbe. A 10-100 ezres egyedszámú telepek ott élnek a következő három évben.

A „kérészéletű” állat feje kicsi, nagy összetett szemei és három pontszeme van. Szájszervei csökevényesek. A tiszavirág rövid felszíni élete során nem táplálkozik, csak a párkeresés és a párzás érdekli. A peték lerakása után pedig elpusztul.

A tiszavirág védett rovarfaj, természetvédelmi értéke egyedenként 2000 forint. Élő és elhullott példányainak gyűjtése egyaránt tilos!  Az állományra fokozott veszélyt jelent, hogy horgászok csalinak gyűjtik, pedig ezzel természetvédelmi szabálysértést, vagy súlyosabb esetben lopás ill. természetkárosítás bűntettét is elkövetik.

A képgaléria megtekintéséhez klikkeljen a képre

Aki mostanság nincs a Tisza közelében, itt megnézheti egy korábbi „virágzás” képeit:

Tiszavirágzás

Forrás: kapanyel.blog.hu