Gondoltad volna, hogy ilyen régen használjuk a ragasztót?

Modern világunkban szinte bármi ragasztható. Polcokat ragasztunk a falra, vagy éppen kocsialkatrészeket erősítenek ragasztásos technológiával a karosszériára. Ennél azonban sokkal izgalmasabb kérdés, hogy mióta használ az emberiség ragasztót és mikre? A Tesa ragasztástechnikai világcég laboratóriumában számtalan kutatási és elemzési projekt zajlott már le és izgalmas dolgok derültek ki.

A Tesa ragasztástechnikai világcég laboratóriumában számos érdekes ragasztó leletet vizsgáltak már.

Ragasztó a kőkorszakból

A Tesa laboratóriumában vizsgált legrégebbi ragasztóanyag a kőkorszakból származó pattintott kőpengén található, ami egy alsó-szászországi építkezés során bukkant a felszínre. A penge egy igen szépen megmunkált pattintott kovakő, aminek markolatát nyírfaszurokkal erősítették a pengéhez.

Ez a figyelemreméltó anyag az egyik legrégebben használt ragasztó. Használata hozzávetőlegesen 200 ezer évre nyúlik vissza és még a középkorban is használatos volt foltozások, szigetelések készítésénél. Mivel a kinyeréséhez 300-400 fokos hőség kell, valószínűleg közvetlenül a tárgyakra égették rá.

Bibliai utalások

Már a Bibliában is vannak utalások a ragasztó és a gyanta alkalmazására. Mózes II. könyvében (2.3) az szerepel, hogy a kosarat, amiben édesanyja a vízre bocsátotta a gyermek Mózest, gyantával és szurokkal kenték át, hogy vízhatlan legyen és megőrizze a kisded életét.

A Biblia is tartalmaz ragasztóra és gyanta használatára való utalásokat Mózes II. könyvében.

Bábel tornya

A régészeti feltárások a régi babiloni téglatöredékek vizsgálata során kimutatták, hogy a téglákat fedő fekete anyag egyértelműen természetes eredetű bitumen volt, amit habarcs helyett ragasztóként használtak a téglák között az építés során. A Tesa kutatásai azt is kimutatták, hogy szervetlen anyagokat adtak a bitumenhez adalékként, ami tovább növelte a kővel való tapadóerejét.

+1 érdekesség

A nyírfaszurok amellett, hogy kiváló ragasztó, rendelkezik még egy rendkívül érdekes tulajdonsággal. Betulin tartalma gyulladáscsökkentő. Valószínűleg ezért is volt, hogy az ősi leletekből előkerülő nyírfaszurok maradványokon fognyomok is voltak, ami azt mutatja, hogy az ősi időkben szájhigiéniás termékként, egyfajta gyulladáscsökkentő rágógumiként is szolgálhatott.