-
karbantartó
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Értékesítő
-
takarító
-
Óvodapedagógus
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Kőműves
-
Teherautó / pótkocsi szerelő
2024. 11. 20
-
Junior Marketing Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Cyber Security Intern
2024. 11. 20
-
Vállalati jogtanácsos
2024. 11. 21
-
Brand Marketing & Content Specialist (Részmunkaidős)
2024. 11. 21
-
Műszaki Szaktanácsadó / Értékesítő
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Adalék a fagyöngy történetéhez, kapcsolódó népszokások
A kelta mítoszok szerint a druidák különböző betegségek gyógyítására használták a fagyöngyöt, ismerték mérgező hatását, ugyanakkor azt is tudták, hogy spirituális védelmet biztosít, és elősegíti a termékenységet. A fagyöngyöt arany sarlóval vágták le a fáról és nagyon ügyeltek rá, hogy egyetlen bogyó se essen le, mivel szerintük az a bogyó, amelyik a földet éri, romlottá válik.
A fagyöngy támasztotta fel Baldert, a vikingek istenét. A mítosz szerint Balder anyja, aki kimondhatatlanul örült fia feltámadásának, mindenkit megvéd, aki a lecsüngő fagyöngy alatt átlép.
A kereszténység felvételével rengeteg pogány hagyomány feledésbe merült. A viktoriánus korban került ismét előtérbe a fagyöngy és a csók motívuma, és innen származik az a hagyomány, miszerint a fagyöngy alatti csók szeretetet és jólétet hoz. Számos 1943 után íródott ünnepi dalocska említi ezt a kedves karácsonyi hagyományt.
Karácsonyi fagyöngycsokor |
Fagyöngy: egy népszerű élősködő növény
A fagyöngy egy élősködő növény, amely lágy kérgű fákon telepszik meg. Sokan vámpír-növénynek nevezik, mivel gyökerei bekúsznak a fa kérge alá, és elszívják az erekben keringő vizet és ásványi sókat. Nagyon szívós növény, bárhol megél, ahol a gazdanövény is megtalálható, ezért nem kell különösebb gondot fordítani a termesztésére, elég, ha a gazdanövényről gondoskodunk.
Rövid útmutató arról, hogy hogyan kezdjünk hozzá a fagyöngy termesztéséhez
Először is szükségünk van néhány friss hajtásról szedett bogyóra. Fontos, hogy a hajtás friss legyen, tehát a karácsonyról megmaradt fagyöngycsokor nem a legjobb megoldás. Ha azonban ez az egyetlen „forrás", ami rendelkezésünkre áll, szedjük le a bogyókat, és tároljuk őket Február közepéig védett, száraz helyen (pl. fészerben). Amikor fel szeretnénk használni a bogyókat, áztassuk őket pár órára vízbe.
Ezután ki kell választani a „gazdát". Az alma-, körte-, nyár- és a hársfa a legjobb erre a célra, de a rózsafélék családjába tartozó cserjék is megfelelnek. Ahhoz, hogy a fagyöngy megtelepedjen, elég szétmaszatolni a bogyókat a fa ágain, vagy ejtsünk egy apró bemetszést a fa kérgén és facsarjuk bele a magvakat a bogyókból, úgy, hogy a ragacsos nedvből is csöpögjön bele.
Bármelyik módszert választjuk, a fagyöngyöket legalább másfél méterre kell „ültetni" egymástól, a fa törzsére, az ágakra, vagy az ágak alá. Az ágnak legalább 20 mm vastagnak kell lennie, hogy megtarthassa a fagyöngy bokrot. Ha szeretnénk nyomon követni a bogyók fejődését, szalaggal jelöljük meg az ágakat.
Fagyöngyöcskék |
Ültessünk minél több fagyöngyöt, így kevésbé valószínű hogy az állatok megdézsmálják a magvakat. Ha több bogyót szeretnénk, legalább két fagyöngyre lesz szükségünk egy fán.
A magvak nagyon hamar kicsiráznak. Az „ültetés" után nem sokkal megfigyelhetjük a csirát (hipokotil). Ez a fiatal növény első szerve. Megfigyelhetjük, ahogy egyre közelebb nyúlik a faághoz. (Munkálataink után mossuk mindig alaposan kezet, mivel a fagyöngy nedve a szervezetünkbe kerülve súlyos gyomorbántalmakat, hasmenést okozhat.)
Ilyenkor a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy valamilyen állat elpusztítja a fagyöngyöt. Ha a növénynek sikerül „rákapcsolódnia" a gazdaszervezetre, a fagyöngybokor egy év alatt már telesen kifejlődik. Miután a bokrot levágtuk, a gazda kérgében megkapaszkodott élősködő gyökerekből újabb bokor sarjad. Fontos, hogy évente egyszer megnyírjuk a fagyöngybokrot, hogy ne nőjön túl nagyra. Így a fagyöngy és a gazdanövény is egészséges marad, minket pedig évekig ellát fagyönggyel.