Újévi babonák: egész évre szerencsét hoznak

Újévi babonák

A babonák sora szilveszter éjjelén kezdődött, amikor különféle zajkeltéssel igyekeztek az emberek a gonosz szellemeket kiűzni a házból. Egy középkori történet más magyarázatot is megörökített. A monda szerint az év utolsó estéjén a török már Hajdúszoboszló közelében járt, amikor az okos asszonyok megmentették a várost. Nem csináltak egyebet, csak egymáshoz verték a tepsiket, megkongatták a harangot. Olyan iszonyatos lármát csaptak, hogy a törökök berezeltek, és egytől egyig rémülten elszaladtak.

Újévi ételek

Az újévhez számos étkezéshez köthető hiedelem társult. Senki nem evett tyúkot, mert a tyúk elkaparja a szerencsét. A disznó viszont hagyományos január elsejei ételnek számít, ugyanis a házba túrja a szerencsét. A régiek természetesen nem rántott húst sütöttek, hanem malacpecsenyét, vagy a szerencsét hozó fület, farkat, körmöt és csülköt. A halat a régiek ilyenkor farkánál kezdték enni, mert különben elúszott volna a szerencséjük. A lencse sem hiányozhatott az asztalról, hiszen a babona szerint segíti, hogy minél több pénz álljon a házhoz. (A rizsnek és a kölesnek is ugyanez volt a feladata.)

A desszertek közül a rétesnek tulajdonítottak mágikus erőt, hiszen az „nyújtja a szerencsét”. Ezen kívül plusz jót jelentett, hogy ha szilveszter estéjén a nagy ünneplésben a család nem falta fel az összes ételt. Az emberek a jókívánságokon, és a köszöntőkön túl még jobban rásegítettek a szerencsére, ha először férfit engedtek a házba.  A vezetékes víz bevetése előtt a korán kelők siettek a kútra, hogy ők legyenek az elsők a reggeli mosakodásban. Ugyanis a kihúzott „aranyvíz” egész évre bőséges szerencsét hozott.

Szigorúan tilos

A ház körül végezhető munkák is pontosan meg voltak szabva: tilos volt mosni, varrni, fonni, de még inkább teregetni, ha valaki el akarta kerülni valamelyik közeli hozzátartozója halálát. A szemetet sem vitték ki, nehogy kidobják a szerencsét. A kölcsönadás majdhogynem főbűnnek számított, ugyanis azt tartották, hogy az ezen a napon kölcsönadott pénz vagy tárgy nehezen kerül majd vissza.

Újévi jóslások

Az újév a hajadon lányoknál egyet jelentett a szerelmi jóslásokkal. A kíváncsiak ilyenkor ólmot öntöttek, és abból próbálték kitalálni, milyen lesz életük szerelme. Voltak olyan vidékek, ahol tizenhárom gombócot főztek. Tizenkettő közepébe egy-egy férfinevet rejtettek. Az utolsót üresen hagyták. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, elárulta a leendő férj nevét. Ha az üres volt az első, akkor a lányok elkeseredtek, hiszen az évben nem számíthattak komolyabb kérőre. A disznókat is segítségül hívták a még pártában lévők. Hajnalban kiosontak az ólhoz. Jól megrugdosták az oldalát, és ha az állatok elkezdtek röfögni, akkor már szinte készülhettek is az esküvőjükre.

Újévkor a vénlányok sem aludhattak nyugodtan, ugyanis a falubeli legények ilyenkor csúfot űztek belőlük: a ház tetejére egy szalmabábut állítottak. Azonban ha a lány apja figyelmes volt, akkor elvitte a létrát, így a szemtelen fiúk kénytelenek voltak a tetőn tölteni az éjszakát.

Újévi időjárás-előrejelzési praktikák

• Szilveszter éjjelén az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz.
• Ha ezen az éjszakán esik az eső, reggel pedig süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Ha azonban egyforma este és reggel is az idő, akkor bő lesz a termés.
• Ha csillagos szilveszterkor az éjszaka, rövid lesz a tél.
• Ha január elsején piros az ég alja, akkor szeles lesz az év.
• Tizenkét gerezd fokhagymába ilyenkor sót tesznek. Mindegyik gerezd egy hónapnak felel meg. Amelyikben reggelre nedves lesz a só, abban a hónapban sok eső vagy hó esik.