Virágok szerepe a mitológiában

A bimbós virágtól egészen a kinyíltig olyan fogalmakat jelenthetnek, mint az ifjúság, a szépség és az öröm. Mivel aránylag gyorsan elhervadnak, ezért a törékenység és az elmúlás képviselői is. Az olyan különleges virágok, mint a rózsa és a liliom szimbólikus jelentőséggel bírnak a mitológában.

A virágok szerepe a mitológiában

A legtöbb növény csak néhány hétig virágik, tavasszal vagy nyár elején, és általában rövid életűek. Virágzásuk teljében kecsesek, színpompásak és gyakran árasztanak kellemes illatot. Ezekből a tulajdonságokból eredeztethető a virág-szimbólum és egyes társadalmak virág-istennői is.

Virágokat helyezünk el a sírokon

A szimbolizmus: Számos kultúra hozza kapcsolatba többek között a virágokat a születéssel, a tavasz visszatérésével, a halál utáni élettel, a boldog ifjúsággal, a szépséggel és a vidámsággal. Mivel aránylag rövid életűek ezért gyakran jelképezik a halált, különösen a fiatalok korai elhunytát, de a virág jelentheti a mennyei újjászületést is. Talán ez lehet az oka annak, hogy az emberek virágokat helyeznek el szeretteik sírján, illetve azokkal be is ültetik a hantot. Ugyanakkor a régiek virágokat ajánlottak fel isteneiknek a szentélyekben, és a templomok díszítésére is használták őket.

Sokszor a virágok színeinek is szimbolikus jelentése van. A fehér szín egyszerre jelképezheti a tisztaságot és a halált, míg a vörös a szenvedély, az életerő és a vér képviselője. A sárga színű virágok aranyra vagy a napra utalhatnak. A kínai taoista tan szerint a spirituális út legfelső foka a megvilágosodás, amelyet női fejtetőre helyezett aranyos fényű virággal jelképeztek.

A virágok formája is jelentőséggel bírt. A fénysugarakhoz hasonlatos kifelé nyúló virágszirmokat a Nappal, a világközpontúsággal, az univerzummal vagy a tudattal hozták kapcsolatba.

Istennők: Az 1500-as években a mexikói azték kultúra egyik istennője Xochiquetzal, a szexualitást és a termékenységet testesítette meg. Nevének jelentése „egyenesen álló virág", miszerint egy csokor virágot tartott kezében, és haját virágkoszorú díszítette. A fennmaradt verstöredékek igazolják, hogy az aztékok kettős szimbolikát tulajdonítottak a virágoknak, egyaránt az élet és a halál jelképének tekintették őket.

Flóra istennő

Megvilágosodás - a vágy- és szenvedésmentes lelkiállapot a buddhizmusban

„A virág kihajt, rügyezik és növekszik és ragyog... Szívünk virágba borul és akárcsak a természet nyáron, úgy születik újjá lelkünk... Testünk virághoz hasonlatos és a virág gyorsan elszárad.... Mielőtt könyörtelenül elpusztul mégegyszer virágzik, remeg és lehull, és ősszel porrá enyészik.

A festményeken ábrázolt Flóra istennőt is mindig virágok közepette lehet fellelni.

A görögök virág-istennője Klorisz, a nyugati szél istenének Zephyrusnak a felesége. A római mitológiában Flóra néven tisztelték a virágokat védelmező istennőt, és minden évben tavasz-ünnepséget, Floráliát rendeztek köszöntésére. Gyakran ábrázolták virágözön közepette vagy virágokat szórva. A római köztársaság pénzérméjére virágkoronás arcmását nyomatták.

Következő oldal >>