-
Kőműves
-
Asszisztens
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
takarító
-
Értékesítő
-
karbantartó
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Recepciós, Irodai Asszisztens | Budaörs
2024. 11. 21
-
Minőségügyi technikus
2024. 11. 21
-
Betanított munkalehetőség! - 15. kerület
2024. 11. 21
-
Termelésvezető (3109)
2024. 11. 21
-
Recepciós
2024. 11. 21
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Online interjú keretében mutatkoznak be a hazai közönségnek a Brassói növénybarátok. Kik ők? Lelkes növénybarátok, akik közel egy éve saját honlapot indítottak, hogy az interneten is tarthassák egymással a kapcsolatot. Az édenkert.hu kérdéseire Florkievitz Katalin, a honlap szerkesztője válaszolt.
édenkert.hu: Örömmel nyugtáztuk, hogy van más növénybarát is, aki szereti megosztani a tudományát. Hogyan jött az ötlet, hogy internetre viszik a hobbijukat?
F.K.:Az ötlet úgy született, hogy eleinte cikkeket írtunk a Brassói Lapokba, egy idő múlva viszont úgy gondoltuk, az interneten többen hozzáférnek az adatokhoz, több mindenről bővebben lehet írni, mint egy újságban. A böngésző növénybarát bármikor megtekintheti az újdonságokat is, ugyanúgy, mint a régebbi lapokat is, sőt segítséget kérhet a Növénydoktortól amikor szüksége van rá.
édenkert.hu: A Növénydoktor és az Édenkertész rovat nálunk is örök sláger, ezek vonzzák a legtöbb látogatót. Önökhöz hogyan csábítják az olvasókat? Kihasználják a növénybarátok a cserebere lehetőségét?
F.K.: Nem tudnám pontosan megmondani, hogy többen vannak-e hazai olvasók, mint külföldiek, de eddigi észrevételeim szerint a magyarországi növénybarátok érdeklődtek inkább honlapunk iránt. Talán azért is van ez, mivel mi is inkább a magyar oldalakon reklámozzuk magunkat. Más romániai, de magyar nyelvű, növényekkel foglalkozó honlappal még nem találkoztunk. A cserebere lehetősége annyiban korlátozott, hogy növényeket Magyarországról Romániába még nem lehet küldeni. Bár mi úgy gondoltuk, hogy a magyarországi növénybarátok egymás között csereberélnek, a romániaiak pedig ugyanúgy. Reméljük ez a közeljövőben még aktívabban folyik majd.
édenkert.hu: Pedig Brassó egykor Erdély kereskedelmi központja volt... Van "offline" klubélet is a honlapon kívül?
F.K.: Sajnos nincsenek összejövetelek, már csak abból az okból sem, hogy nagyon kevesen maradtunk magyarok a városban.
édenkert.hu: Tervezik, hogy a növényes információkat román nyelven is megjelentetik? Vagy éppen a magyar nyelvűséget tartják a legfontosabbnak? Van román nyelvű kertészmagazin az interneten?
F.K.: Igen, megfordult már egy ilyen gondolat a fejemben, mivel a román oldalak jelenleg elég szegényesek a növények terén és nincs is kimondottan román nyelvaű kertészeti magazin. De ez még egyelőre a jövő titka. Növényekről szóló honlapokkal találkoztam már, csakhogy az információ túl kevés bennük. Persze ez az egyéni véleményem: mit én nem találok meg, azt bárki más még felfedezheti...
édenkert.hu: Sokan veszik fel Önnel a kapcsolatot a honlap révén - Brassóból vagy távolabbról?F.K.: Mivel honlapunk még nem egész egy éve van jelen az interneten, aránylag kevesen vették fel a kapcsolatot velünk; a legtöbben külföldi növénybarátok voltak. De amint észrevettem a lap nézettsége hónapról-hónapra nő, ezért remélhetőleg sok növénybaráttal fogunk ezentúl kapcsolatot teremteni.
édenkert.hu: Sok sikert kívánunk hozzá! Milyen Brassó környékének kertkultúrája, a Budapest környékihez képest?
F.K. Az utolsó években sokat
fejlődött Brassó kertkultúrája, az emberek szeretik a szép növényeket s ez
meglátszik a kerteken, a házak teraszain, az ablakokból csüngő sok szép
muskátlin és petúnián. Kezdünk Budapest és általában a nagyvárosok nyomdokaiba
lépni ezen a téren.