2020 vadvirága, fája, gombája, rovara, hüllője és madara

2020 vadvirága: Májvirág

2020 fa faja: Tatár juhar

A tatár juhar (Acer tataricum) már honfoglaló eleink útvonalán is elterjedt, általuk is jól ismert fafaj volt. Mára alföldi területeinken erőteljesen visszaszorult. Hegy- és dombvidékeinken kevésbé becsülik alacsony termete, csekély gazdasági értéke miatt. Ökológiai szerepe viszont jelentős. Az idei szavazáson 2131 szavazattal a tatár juhar (Acer tataricum) lett 2020-as év fafaja.

2020 gombájára még várnunk kell

Tavasszal az Év Gombája Bizottság (dr. Benedek Lajos, Boros Lajos, Pálfalvi György) a gombás társszervezetek megkérdezését követően 12 tömlősgomba fajt jelölt az Év Gombája 2020 szavazásra. A Zempléni Gombafesztiválon a résztvevők ebből a 12 jelöltből 6 fajt, majd az Országos Gombász Találkozón a 6 jelöltből 3 fajt választottak ki.

csoportos csészegomba (Microstoma protractum) Igazán pombás megjelenésű gomba, piros színével a tavaszi erdők egyik ékköve. Általában nagyobb csoportokban terem, a csészék 2-4 cm hosszú nyél végén terülnek ki. Nem ehető, korhadékbontó faj.

ízletes kucsmagomba (Morchella esculenta) A tavaszi étkezési gombagyűjtés egyik fő célpontja. Nagy termetű, süvegét kívülről méhsejt szerű bemélyedések, belülről egyetlen nagy üreg alkotja. Ízletes de alaposan meg kell főzni!

vörös rovarrontógomba (Cordyceps militaris) Ez a narancsos-vörös színű gomba  a talajban lévő rovar bábokon él. A rovar pusztulása után jelennek meg a gomba termőtest tartó párnái (sztróma). Viszonylag ritka, nem ehető faj.

Az Év Gombája 2020 győztes faját az október 18-20. között megrendezésre kerülő Országos Gombakiállítás megnyitóján a Magyar Mikológiai Társaság elnöke, Albert László hirdeti ki.

2020 rovara: Tavaszi álganéjtúró

2020-ra is három rovarfaj közül lehetett választani. Közös bennük a lebontó tevékenység – jelöltjeink mindannyian e létfontosságú, mégis kevés figyelmet kapó feladatkör szakértői voltak. -írja a rovartani.hu

Tavaszi álganéjtúró - Balogh Diána, izeltlabuak.hu

A Föld rovarfajainak nagyobb része eleven növényekkel táplálkozik, de igen sok közöttük a ragadozó és az élősködő is. Van azonban egy csoport, amely talán még az előzőekénél is fontosabb, és fajszámuk is jelentős, százezres nagyságrendű. Ők tüntetik el más élőlények elhalt maradványait – a korhadt fát, a lehullott avart, a trágyát és a tetemeket. Ezekből az anyagokból folyamatosan óriási mennyiség keletkezik, ami a lebontó rovarok nélkül – csak a baktériumokra és a gombákra hagyatkozva – szinte élhetetlenné tenné a Földet.

2020 hüllője: Keresztes vipera

A keresztes vipera (Vipera berus) a legnagyobb elterjedésű hüllő a földön: Nyugat-Európától egészen a Távol-Keletig elterjedt, északon a sarkkörön túl, szinte a Mikulás otthonáig hatol. Elsősorban domb és síkvidéki erdőszegélyeken, sokszor vizes, mocsaras élőhelyeken él, de megtalálható magas hegyvidékeken is, mint a Kárpátok.

Hazánkban és Európa más részein is elsősorban az élőhelyeinek eltűnése veszélyezteti ezt a fajt is. A keresztes vipera Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

2020 madara: Erdei fülesbagoly

Az erdei fülesbagoly (Asio otus) Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. A tavaly nyári év madara internetes lakossági szavazáson a három a három választható madárfajra (uráli bagoly, erdei fülesbagoly, füleskuvik) érkezett 6 576 voks közül az erdei fülesbagoly kapta a legtöbbet, így ez a faj lett az idei év madara

Az Év emlőse és az Év gyógynövénye nyertesire még várnunk kell.