
A Centaurea családnak több mint 350 fajtája ismert, legnagyobb részük évelő. Afrika északi részéről származik. Főleg dísznövényként termesztik őket, nagyon mutatósak egy zöld területen, de vázában, szoba díszítésére is nagyon alkalmasak.
Centaurea fajták
Centaurea cyanus (Kék búzavirág)
Európa nagy részén, így nálunk is gyakori vadvirág a kék búzavirág, szántókon, gabonavetések szélén, néha gyomtársulásokban is előfordul.
Vékony szárú, kb 30-60 cm magas egyéves növény. Szára elágazó, levelei lándzsa alakúak, a töveknél levélrózsát alkotnak. Virága kék színű, magányosan nyílnak a hajtások végén. Érdekesége, hogy a szélső virágok nagyobbak a belsőknél, ez a rovarok csalogatására szolgál. Több színváltozata ismert, fehér, rózsaszín, piros, egyszerű vagy dús virágú, különböző méretűek.
Centaurea moschata
Vágott virágnak termesztik, mivel birágai nagyobbak mint a Centaurea cyanus-nak és kellemes illatúak. 60-80 cm magasra is megnő, szára érdes és elágazó. Ebbe a családba tartozik a Cameleon faj is, melynek virágai rózsaszín színűek.
![]() |
Centaurea moschata |
Centaurea americana
Magasabb az előző fajoktnál és nem borítják szőröcskék.
![]() |
A búzavirágok termesztése
Magvak által szaporítható. Mivel nehezen bírja az ültetést, vetéssel szaporítják április második felében. Szabadföldbe ősszel is elvethető. Felszántott földbe, 25 cm mélyre vetik.
A búzavirágok gondozása
Nedves talajra, levegőre és melegre van szükségük. A megtermékenyítés műtrágyával történik, akár az öntöző vízben feloldva vagy szilárd állapotban, hozzáadva 2-15 gr ammónium-nitrátot és 5-9 gr káliumsót; a keveréket négyzetméterenként kell alkalmazni. Öntözni minél gyakrabban ajánlatos. Az őszi vetéseket egy levelekből vagy szalmából készült vékony réteggel látják el védés céljából. A búzavirágoknak agyagos-homokos talajra, sok napra és enyhén savas ph-ra van szükségük. Árnyékos helyeken nem nőnek. Nagy nedvesség esetén megrothadnak.