Zsírpárnára gyúrnak a vonuló madarak, fecskéink hamarosan útra is kelnek!

Különösen a hosszú távú vonuló, a Szaharán túli területekről visszatérő énekesmadaraink számára létfontosságú, hogy üzemanyagként kellő mennyiségű zsírt tudjanak felhalmozni, mielőtt több szakaszban elindulnak, hogy átrepüljék a néhol már 1.500 km széles sivatagot, majd szigetről-szigetre haladva átkeljenek a Földközi-tenger „köves gázlóin". .

A tavaszi vonulásra készülő fecskéink, miközben Afrikában a telelőterületekről észak felé tartanak az utolsó felkészülési pontot jelentő Száhel-övezetbe, mostanában fejezik be a vedlést.

A 2010. év madarai, a fecskék számára azért különösen nagy kihívás a vonulás, mert ők repülő rovarokra vadásznak, így az egy táplálékegység megszerzéséhez szükséges energiaigény alacsony tápláléksűrűség, a konkurensek magas száma és rossz idő esetén aránytalanul magas lehet. A hormonális szabályozásuk „hiperevést" (hyperphagia) vált ki, melynek köszönhetően igen rövid idő alatt megduplázzák a testsúlyukat!

A vonulás sikere a madarak zsírpárnáitól függ

A sivatagok, tengerek és óceánok felett átvezető, akár több ezer kilométer széles vonulási útvonalak a rossz idő periódusokhoz hasonlóan táplálkozás deficites területek, amit a madarak csak a belső energiatartalékaik segítségével küzdhetnek le. Ilyenkor kora tavasszal is az időjárási szélsőségeknek a telelőterületeken, ahol a mind gyakoribb aszályos időszakok táplálékhiányt, az elégtelen felkészülés miatt az állományok akár több tíz százalékos pusztulását okozhatják. A Szahara déli pereme, az Éhség-övezet, egy rendkívül ellentmondásos, különös vidék, ami kelet-nyugati irányban övezi a fekete kontinenst. Ide érkeznek madaraink a következő hetekben, táplálkoznak, majd innen kelnek útra.

A Száhel-övezet teljes szélességében gyöngysorszerűen előforduló "zöld pontok" (green points) a legfontosabb madárvonulási területek közé tartoznak. Ezek többnyire a nagy folyamok nyári nedves évszakban kialakuló öntésterületei. Itt a medréből kilépő víz akár a magyarországi megyéknél is nagyobb részeket önt el, ahol a madarak embertől nem háborgatott vízi vadonban pihenhetnek. Az ilyen kiemelt fontosságú madárvonulási csomópontok felderítésében, és védelmének megalapozásában az egyik legfontosabb eszköz a madárgyűrűzés, a geolokátoros vonuláskutatás, és a nagyobb méretű fajoknál a műholdadós jelölés.

A történet egyik érdekessége, hogy a kapcsolatként megkelölt Orbán Zoltán járt ezen a területen egy madártani kutatás keretében.

_{Madárgyűrűzés:}

_{http://www.mme.hu/termeszetvedelem/madargyrzesi-koezpont.html}

_{Geolokátoros vonuláskutatás:}

_{http://www.mme.hu/hirek/959-az-mme-tamogato-partnereket-keres-a-geolokatoros-fecskekutatashoz-a-fecskevedelmi-evben.html}

_{További információ:}

_{Orbán Zoltán, MME, társadalmi kapcsolatok igazgató, orban.zoltan kukac mme.hu, 06 20 425 94 50}