Illatos növények a lakásban vagy autókban

Sok mai dísznövényünk eredetileg gyógynövény volt: a borsmenta, a fodormenta, az ürömcserje, a citromfű, a levendula, a balzsammenta, a gilisztaűző varádics vagy az izsóp. Jó illatuk ma is biztosítja helyüket a gyógynövényágyásban, és gyakran nem is tudjuk, eredetileg mire is használták őket.

Illatos levelek

Az Alpok térségétől egészen az Északi-tengerig szokás volt, hogy a parasztasszonyok imakönyvükbe könyvjelzőként egy-egy szál ürömcserjét, nehézszagú rutát vagy aromás izsópot raktak. Lehet, hogy ezek illata segítette őket, nehogy prédikáció alatt elbóbiskoljanak az állandó nehéz munka miatt.

A balzsammentát sok helyen Boldogasszony tenyerének vagy mentájának (olykor még bazsamint banyafűnek is) hívják (Chrysanthemum balsamita syn. Tanacetum). Ennek az egyre inkább feledésbe merülő növénynek az ezüstös zöld leveleit a parasztasszonyok szintén könyvjelzőnek használták az imakönyvben. Régi időkben ovális, fodormenta illatú leveleivel az öblítővizet is illatosították.

A friss, kellemes balzsamillat akkor érezhető, ha a leveleket ujjaink között szétmorzsoljuk; az illat a növény szárítása után is megmarad. A boldogasszony tenyere ezért illatos potpurrik kedvelt alkotóeleme, vagy ruhásszekrények illatosítására is használható.

Potpourri

Autóillatosítók

Manapság az autókban légfrissítők egész erdeje fityeg, pedig az illékony szerves vegyületek gyakran csak fejfájást, nyálkahártya-irritációt vagy allergiát okoznak.

A brit Royal Automobile Club tanulmánya szerint a kamilla, a jázmin és a levendula illata az autóban veszélyes, mert túlságosan ellazítja a vezetőt. A frissen vágott fű szaga is kockázatot jelenthet, ugyanis a szabadság érzetét kelti, aminek következtében jobban ráléphetünk a gázpedálra.

Ezzel szemben vannak koncentrációt fokozó illatok:

• a citrom és a kávé, ébren tartják a figyelmet.
• A fahéj is erősíti az összpontosító képességet,
• a borsmenta illatától pedig kevésbé lesznek ingerlékenyek az autóvezetők.

Illatosítók

Lakásillatosítók

Szívesen vagyunk ott, ahol kellemesek az illatok, és illatokat használunk, hogy környezetünk még otthonosabb legyen.

Füstölők

Amikor az emberek még nem tudtak desztilláció útján illateszenciákat nyerni, „per fumum" (latinul: „füstön át") jutottak hozzá: faágakat, gyantát és gyógynövényeket tettek forró kövekre vagy a parázsba. A füstölés egyfajta „illatos posta" lett, amellyel kívánságokat és imákat küldtek az égbe az istenekhez. Hosszú téli éjszakákon a sivító jeges szél hangjából az elveszett lelkek után kutató démonok kísérőzenéjét hallották ki. Ez ellen gondolták hatásosnak pl. a füstölési szertartást. A füstölés egyre célzottabban szolgált vallási, mágikus és gyógyító célokat. Már a perzsák, a görögök és a rómaiak is erős illatú ágakat égettek a betegszobákban vagy járványok kitörésekor, hogy elűzzék a rossz okozóit.

Illóolajok

Permetezők, illóolajok

lllatlámpák és -permetezők ma már mindenhol kaphatók, amelyekkel nagyon könnyű kellemes illatokat hazavinnünk. Léteznek már természetes illóolajokat tartalmazó dezodorok. Ha ezekkel illatosítjuk a lakást, a járványos időkben csökkenthetjük a levegőben levő kórokozók számát, és légúti fertőzéseknél is sikerrel alkalmazhatók. Az aromaterápia erre az évezredes tradícióra nyúlik vissza. Finom illatgyertyák, parfümök vagy potpourrik még a legszerényebb helyiségből is vonzó szalont varázsolnak. Ha megfelelően visszafogottak az illatok, akkor nem is egy kimondott illathoz kötjük az adott helyiséget, hanem csupán a kellemes légkör marad meg bennünk.

Forrás: Illatos növények