TÖVISSZÚRÓ GÉBICS - AZ ÉV MADARA

A tövisszúró gébics (Lanius collurio) a verébnél valamivel nagyobb madár, hossza 16-18 cm. Csőre vaskos, a végén kampós, ezáltal képes a kisebb zsákmányállatok megragadására. A hímet kékes-hamuszürke fejtetője és a szemén áthúzódó széles fekete, maszkszerű csíkja, valamint gesztenyebarna háta jellemzi. A tojó egyszerűbb, barnás színezetű.

A hideg skandináv országok kivételével egész Európában előfordul. A tövisszúró gébics hazánkban még viszonylag gyakori, galagonyával, vadrózsával benőtt domboldalakon, bokrosokban, folyóártereken, öreg temetőkben találkozhatunk vele. Könnyű észrevenni, mivel mindig valamilyen kiemelkedő ponton üldögél. Magyarországi állománya mintegy 600.000 párból áll, ami az Európai Unió területén élő állomány közel 30 százalékát adja. Fontos szerepünk van tehát e madár génállományának megőrzésében.

Szenvedélyes udvarló

Későn, csak április utolsó, május első napjaiban tér vissza Afrika középső részéről, ahol téli "szünidejét" tölti. Hazaérkezve rögtön költőterületet keres magának. A hím násztánca igen jellegzetes: kihúzott testtel tetszeleg a tojó előtt, ha pedig az odébb repül, nyomban követi és a szomszéd bokron folytatja az udvarlást. A siker érdekében minden bevet, pózol, halkan énekel választottjának. Pozitív fogadtatás esetén a hím bemutatja párjának a költésre alkalmas helyeket, amelyek közül a nőstény választja ki a legszimpatikusabbat.

Munkamegosztó család

Ha minden rendben megy, évente egyszer költenek. A tüskés bokrokra épített fészket a tojó készíti, majd egyedül kotlik a tojásokon, ahol néha szerelmetes párja rovarcsemegével kényezteti. A kotlás alatt persze időről-időre elhagyja a fészket, hogy eleséget keressen. A fiókák két hét alatt kelnek ki, majd újabb két hét elteltével már el is hagyják a fészket. Október táján pedig együtt Afrika felé veszik útjukat.

Zsákmányát karóba húzza

A tövisszúró gébics tápláléka főként rovarokból áll, de néha apró gerinceseket (gyíkokat, madárfiókákat, békákat, rágcsálókat) is megfog. A kertészek hasznos segítőtársa, mert a cserebogarak rajzásakor sok rovart elpusztít. Zsákmánybőség idején nem habzsol fel mindent egyszerre, hanem a bokrok töviseire tűzi a maradékot (innen ered elnevezése is).