Évente 5-7 mezőgazdasági üzemet állítana át a biogazdálkodásra Bécs

Évente 5-7 mezőgazdasági üzemet állítana át a biogazdálkodásra Bécs
2017-től akár évi 15 ezer euró támogatást is kaphatnak azok a bécsi mezőgazdasági üzemek, amelyek biogazdálkodásra váltanak. A város évente 5-7 termelőt szeretne megnyerni a környezetbarátabb módszereknek.

Az osztrák főváros területén 630 mezőgazdasági üzem működik, ezek a város területének 25 százalékán termesztenek gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt és borszőlőt. Közülük több mint 30 üzem bio minősítésű, ők az összes megművelt földterület 25 százalékán gazdálkodnak. Ezzel a biogazdálkodási aránnyal Bécs az osztrák átlag felett van.

Ennek ellenére a város tovább szeretné növelni a biológiailag művelt termőterületek arányát, amit a mezőgazdasági támogatási rendszer átalakításával igyekszik elérni. 2017-től két éven át akár évi 15 ezer euró támogatást is kaphat az az üzem, amelyik vállalja, hogy biogazdálkodásra tér át a hagyományosról.

 

zoldseg_foto_houdek_pid

Copyright fotó: PID / Christian Houdek

 

Minden évben összesen 100 ezer eurót osztanának így szét, egyelőre 2020-ig. A város vezetése azt reméli, hogy évente 5-7 gazdaság vált majd környezetbarát termelési módszerekre. "Nagy örömünkre szolgál,  hogy városunkban egyre népszerűbb a biogazdálkodás, amelyet a bécsiek is támogatnak. Mivel a hagyományos termelési módszerekről a biológiai gazdálkodásra való átállás nem kis költségekkel jár, Bécs városa támogatja a helyi gazdálkodókat ebben" – magyarázza Ulli Sima környezetvédelmi városi tanácsos a lépés hátterét.

Hazánkban egyelőre nincs növekvő kereslet a biotermékek iránt

ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökét idézve: 2016. január 1. és 2020. december 31. között jelentős, 60 milliárd Ft összeget meghaladó keret áll majd rendelkezésre a biogazdálkodás terület alapú támogatására. Ez jelentős bővülés, figyelembe véve az eddigi támogatási keretet. A várható rendszer lehetőséget teremt új gazdálkodók belépésére is. Nehéz megjósolni, hogy a végleges pályázati felhívásnak köszönhetően végül mekkora terület lesz támogatott, de az biztos, hogy érvényesülni fog a többlet-ráfordítás és a hozamkiesés kompenzációjának elve, és az ösztönzők minden más felhívás esetén is a biogazdálkodók javára lesznek kedvezőbbek. A földvásárlásoknál elővásárlási jogot, az állami földekre kiírt haszonbérleti pályázatoknál többletpontot élveznek a biogazdálkodók, ami szintén komoly ösztönzőnek számít. Azt már tudjuk, hogy a KAP reform milyen előnyöket hozott a biogazdaságoknak az ún. „zöldítés” terén, és az is szembetűnő, hogy hosszútávon az EU minden újabb KAP reform esetén újabb és újabb előnyökkel és többlettámogatással fogja „jutalmazni”, ösztönözni a biogazdálkodást folytató gazdálkodókat.

Világszerte évente félmillió hektárral nő a biogazdaságok területének nagysága, csak nálunk csökkent. Európában évente 20%-kal nő a bioélelmiszerek fogyasztása, hazánkban ez sajnos stagnál. Összességében az EU-ban mi csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg, a múltban számos értékesítési csatorna apadt el előlünk. Leginkább a fizikai és közgazdasági értelemben vett piacok, az összefogás, valamint a feldolgozottság hiányzik a sikerhez. Ennek hiányában a hazai biogazdálkodás nem lehet kellően sikeres, ami sajnálatos módon, szembe megy a világon tapasztalható tendenciákkal.

(Részlet: Bizakodásra ad okot a biogazdálkodás támogatása című cikkből)

Eurocom/Édenkert.hu

értékelés