Milyen szempontok szerint szabja ki a bíróság a büntetés mértékét?

Tételkeret, középmérték, enyhítő és súlyosító körülmények

Komoly jogi fogalmak szerepelnek a fenti alcímben, melyeknek közük van a büntetési tétel mértékének meghatározásában. A védőügyvéd szerepe tehát nem elhanyagolható a büntetőeljárásban, hiszen ő az, aki képes eligazodni a jogi útvesztőkben, és az elkövető érdekeit képviseli. Dr. Tóth Attila Tas büntetőjogi ügyvéd gyakran kérdezik az enyhítő és súlyosító körülményekkel kapcsolatban.

A büntetési tételkeretet a Büntető Törvénykönyv határozza meg minden bűncselekményhez. Attól lesz keret, hogy van egy minimum és egy maximum értéke, melyet szintén a törvénykönyvben találunk.

Az irányadó büntetési tétel minden esetben a tételkeret középmértéke, vagyis a legalacsonyabb és a legmagasabb büntetés átlaga. A bíróság mindig a tételkereten belül határozza meg a büntetés mértékét, a középértéktől az enyhítő és súlyosító körülményeket figyelembe véve térhet el. A jogi szabályozás azonban rendkívül bonyolult és szerteágazó.

A büntetést befolyásoló alanyi tényezők

A büntetés mértékének meghatározását befolyásoló tényezőket két nagy csoportra oszthatjuk: alanyi és tárgyi tényezőkre. Most csak az alanyi tényezőkről lesz szó részletesebben.

Az alanyi tényező az elkövető személyével van összefüggésben, míg a tárgyi tényezők a cselekménnyel.

Büntetlen vagy büntetett előélet

Alanyi tényező a büntetlen vagy büntetett előélet. A büntetlen előélet többnyire enyhítő körülmény, de kivételt képeznek a fiatalkorúak és a fiatal felnőttek. Akkor sem veheti figyelembe a bíróság ezt a körülményt, ha olyan munkakör betöltése kapcsán követték el a bűncselekményt, amelynek feltétele a büntetlen előélet.

Beismerés, életkor és iskolázottság

A beismerő vallomás enyhítő körülmény. Különösen akkor, ha ennek révén vált felgöngyölíthetővé a bűncselekmény. Életkor tekintetében a fiatal vagy idős kor számíthat enyhítő körülménynek.

Az elkövető iskolázottságát és munkavégzését ugyancsak figyelembe szokták venni. A tartósan és kiemelkedően végzett munka, valamint az önkéntes tevékenységek enyhítő körülményt jelentenek. Az alacsony iskolázottság bizonyos esetekben ugyancsak okot adhat enyhébb megítélésre, azonban a magas iskolázottság, ha azt a bűncselekmény véghezvitelére használták, súlyosító hatású.

Egyéb körülmények

Még számos olyan tényező merülhet fel a büntetőeljárásban, amelynek enyhítő vagy súlyosító hatása lehet a büntetés kiszabására. Ilyen az egészségügyi állapot és a beszámíthatóság, a családi helyzet. Súlyosító tényezőt jelent az alkoholos befolyásoltság vagy más tudatmódosító szer használata.

A védőügyvéd segíthet az elkövetőnek cáfolni a súlyosító, és kiemelni az enyhítő körülményeket.