A koronavírus miatt egyre többen vágynak kertes házba

Kertes ház vidéken vs. lakás a fővárosban. Te melyiket választanád?

A vidéki ingatlanpiac iránt egyre több fővárosi érdeklődik, ami nem csak és kizárólag a falusi CSOK következménye. Persze a családi otthonteremtési támogatás élénkíti a családi házak iránti keresletet, de emellett a koronavírus terjedését megakadályozó szigorítások is sok panellakót ráébresztettek az agglomerációk értékére. A zöld övezetek így sokkal vonzóbbá váltak, mint a beszűkült mozgásteret kínáló életterek. Voltak olyanok, akik a kijárási korlátozás időszakában kénytelenek voltak több hónapot „túlélni” egy erkély nélküli lakásban. Ez utóbbi szegmens most minden megtesz azért, hogy lakását egy kis kertes házra vagy egy nagy teraszos ingatlanra cserélhesse.

Azonban azt is látnunk kell, hogy a vírushelyzet által okozott változások csak ideiglenesek. A rendkívüli helyzethez történő alkalmazkodás nem örökre szól, így nem beszélhetünk trend kialakulásáról.

Mennyibe kerül most egy kertes ház?

A kereslet növekedése maga után vonta az árak emelkedését is. Az Ingatlannet.hu augusztusi statisztikája alapján kerül bemutatásra, hogy meddig emelkedtek a családi házak átlagárai az egyes megyeszékhelyeken.

Az elemzés szerint toronymagasan vezet Budapest. A fővárosban a nyár utolsó hónapjában fél millió forint felett kínálták eladásra a családi házak egyetlen négyzetméterét. Budapest után a 300-400 ezer Ft/m²-es tartomány következik, melybe Szombathely, Veszprém, Kecskemét, Székesfehérvár, Szeged, Debrecen és Győr tartozik. Ezt követően a 200-300 ezer Ft/m²-es intervallumba sorolódik Eger, Szolnok, Nyíregyháza, Pécs, Tatabánya, Zalaegerszeg, Miskolc és Szekszárd.

A megyeszékhelyek közül még találunk olyanokat, ahol a családi házak átlag négyzetméter ára 200 ezer Ft/m² alatt van: ilyen Kaposvár, Békéscsaba, Salgótarján.

A fővárosi és vidéki árak közötti különbségek hajmeresztők

Összehasonlítva a két szélső értéket, azt találjuk, hogy Budapesten például egy 100 m² alapterületű ház eladási ára átlag 55 millió forint, míg Salgótarjánban „mindössze” átlag 10 millió forint. Ha pedig egy budapesti lakás árából szeretnénk vidéken házat venni, akkor még megdöbbentőbb eredményekre juthatunk. Nem véletlen az, hogy a városból való kiköltözés igénye leginkább a fővárosiak körében jellemző.

Tetőtől talpig zöld

Az ENSZ és az Európai Unió energiapolitikai célkitűzéseinek megfelelően Magyarország is vállalta, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik, ehhez 95 százalékkal kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Ennek megfelelően hazánkban egy uniós pályázatnak köszönhetően akár 30-40 százalékos vissza nem térítendő támogatást is nyerhetnek majd a családi házak tulajdonosai napelemes rendszerek telepítésére – közölte az innovációs és technológiai miniszter. Az előadásban továbbá elhangzott az is, hogy környezetvédelem és a versenyképesség nem áll ellentétben egymással, sőt erősíthetik is egymást.

Forrás: Ingatlannet.hu