Mit tudunk a magyar almáról?

Magyar alma címmel rendezett értekezletet az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ.

Az érdekes, tartalmas, de nem nagyon derülátó előadások főként a Szabolcs-Szatmár megyei helyzetet elemezték, tekintettel arra, hogy ebben a megyében terem meg almatermésünk 60%-a. Bodnár Józsefnek, az ÉKASZ Szakmaközi Szervezet elnökének bevezető előadásából megtudtuk, hogy a termelt mennyiség 70-80%-a ipari alma, a termélsátlg pedig 50-60 tonna/ha. Az étkezési alma tárolásához Szabolcs-Szatmárban 30 000 tonnányi tárolótér áll rendelkezésre.

Takács Ferenc fejlesztőmérnök igen gazdag statisztikai összesítése kiemelte, hogy az almaültetvények területe csökken és igen elaprózott: az átlagos ültetvényterület mindössze 2,39 ha. Gondokat okoz a Jonatán fajta túlsúlya, de ez évről-évre csökken.

Erről is említést tett dr. Soltész Miklós professzor kiváló előadása, amelyben a fajtaarányokat elemezte és értékelte. Szerinte kevesebb fajtát, de a legjobban megfelelőbbekből nagy kínálatot kell előállítani. Javaslata szerint a fajtaarányok célszerűen a következőképen alakulhatnának: 20% Golden Delicious, 10% Gála, 10% Jonagold, 10% Idared, 10% Jonatán, 30% három egyéb fajta és 10% egyéb.

Füredi Gábor, ügyvezető igazgató előadásából megtudtuk, hogy jelenleg a szervezett kereskedelem útján (az áruház láncokon át, illetve exportra 180 000 tonna alma kerül. Apáti György, Csenger polgármestere - befejező előadásában - áttekintette az almatermesztés- és kereskedelem jelentőségét a csengeri térségben.