Meglepetés volt az idei napraforgótermés

A napraforgó vetésterülete ebben az évben jelentősen megnőtt a tavalyihoz képest: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai alapján a közölt vetésterület idén 575.000 ha körül alakult, amely mintegy 3 százalékos növekedésnek felel meg az elmúlt évhez képest.

A termés mennyisége országosan 2,4 t lett hektáronként, ezzel felülmúlva az idei várakozásokat. A kedvező felvásárlói árak alakulása és a magas termésátlagok miatt a termelők az idei évben mindenképpen hasznot realizálnak a napraforgótermesztésen. A Budapesti Értéktőzsdén a napraforgómag front havi jegyzése a jó terméskilátások miatt mérsékelten csökkent 97 ezer Ft/tonnára, azonban decemberi jegyzése már 99 ezer Ft/tonna október utolsó hetében.

A tavalyi extra csapadékos időjárás eredményeként több megyében (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok) a belvíz hátráltatta a tavaszi talajelőkészítést, sok helyen emiatt elhúzódott a vetés, gyakran lehetett látni egyenetlen keléseket. Áprilisban,a vetés idején viszont a sokéves átlagtól elmaradó csapadék nehezítette meg a gazdák munkáját – voltak területek, ahol kevesebb csapadék esett, mint a sokéves átlag 20%-a. A nyár első felében a változékony időjárásnak köszönhetően a növények fejlődése többször is megtorpant, de ezután az érésnek és a betakarításnak kedvező meleg időjárás következett.

Növényvédelem szempontjából is változatos szezonon vagyunk túl. A vetéskor elmaradt nagy mennyiségű bemosó csapadék a preemergens kezelések hatékonyságát rontotta, így sok helyen szükségszerű volt az állományok felülkezelése.  A tavalyi év csapadékos évjáratának köszönhetően idén nagy problémát jelentettek az egyszikű gyomok (elsősorban a kakaslábfű), de meg kell említenünk, hogy továbbra is megoldandó feladat a fehér libatop- és a parlagfű-mentesítés. Ez a két gyom idén is nagy mennyiségben elszaporodott, így a száraz és forró augusztusi-szeptemberi időjárás ellenére indokolt volt a napraforgó vegyszeres állományszárítása.

A 2011. évben a napraforgókat átlagosnál kisebb mértékben fertőzték a kórokozók, az évjáratban a kártételek elsősorban az alternáriás levél- és szárfoltosság, a hamuszürke szárkorhadás és a fehérpenész számlájára írhatók.  Fontos kiemelni, hogy azokon a területeken, ahol valamilyen hajlamosító tényező éreztette hatását (például kedvezőtlen elővetemény, nitrogénbőség, gyomosság, stb.) ott 20-25%-os fehérpenészes szártő-fertőzöttség is kialakult. Ritkábban ugyan, de előfordult minimális szártő-megbetegedés mellett 10-15%-os tányérrothadás is.

„A 2011-es évben mindenki saját bőrén érzékelhette, mit tud okozni egy csapadékhiányos esztendő. Az időjárás szélsőségessége és kiszámíthatatlansága a napraforgót különleges pozícióba emeli. Ha megnézzük a különböző szántóföldi növényfajok (repce, kalászosok, napraforgó, kukorica) termésátlag-stabilitását - s erre az összehasonlításra a 2010-es és a 2011-es év különösen alkalmas -, akkor az látható, hogy a napraforgó termésátlaga a legmegbízhatóbban kiegyenlített, illetve az elvárt termésátlag a legmegbízhatóbban elérhető. Mindehhez járul hozzá a napraforgó kiváló termeszthetősége mind az extenzívebb talajokon, a gyengén humuszos homokon, mind pedig a szikeken is. Ezt támasztja alá az országos szinten elért 2,4 tonna/ha termésátlag, amely kiváló eredmény.” (Bíró János)