Nem mindenki teheti meg, hogy otthonról dolgozik

A munkahelyükre bejáró magyar dolgozók 71%-a visel maszkot folyamatosan munka közben is, azonban 37%-uk így is folyamatosan fél a megfertőződés lehetőségétől, egyharmaduk pedig kimondottan stresszesnek érzi magát az egészségügyi veszélyhelyzet miatt.

Gondot okoz a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása

Nemzetközi viszonylatban az egyik legnagyobb kihívást a kollégákkal történő interakció hiánya jelenti a válaszadók 52%-a szerint, viszont Magyarországon erről csak 36% számolt be problémaként, és ugyanennyi itthoni munkavállaló állította, hogy magányosnak és elszigeteltnek érzi magát, amelyen érdemben nem csökkent valamely online kaszinó magyar verziójával történő kikapcsolódás sem. Míg a megkérdezett hazai dolgozók mindössze 31%-a véli úgy, hogy segítik a szabályok az egészséges munka-élet egyensúly kialakítását, addig 33% kimondottan elvárná, hogy a munkaadó ezt előmozdító belső szabályokat vezessen be.

Fontos, hogy a munkaadók hogyan kezelik a pandémiával és a megváltozott munkakörülményekkel kapcsolatos problémákat

A vizsgált munkaerőpiacokon a dolgozók 53%-a szerint egyértelmű szabályokat hoztak mind az otthoni, mind a munkahelyi munkavégzéssel kapcsolatban, viszont erről Magyarországon csak 43% számolt be. A dolgozók számára lényeges, hogy a munkaadók hogyan kezelik a pandémiával és a megváltozott munkakörülményekkel kapcsolatos problémákat – ezen a téren a magyar munkaadók jól állnak. A válaszadók 59%-a maradna jelenlegi helyén, 11%-uk ajánlana egy a cégénél felmerülő munkalehetőséget saját ismeretségi körében, és 27% nyilatkozott úgy, hogy a megváltozott helyzet miatt fizetésemelést vagy egyéb kompenzációt szeretne kérni.

A munkaadó elvárja a beoltottságot?

Munkaerőpiaconként változó és társadalmi-kulturális okokra is visszavezethető a munkaadók hozzáállása az átoltottság kérdéséhez. Például Indiában 74%, Európán belül Belgiumban és Hollandiában 40% feletti, Olaszországban 35% az érték, amely szerint a munkaadó elvárja a beoltottságot, nálunk mindössze 6%. Míg a hazai munkavállalók kicsit több mint egyharmada érzi úgy, hogy munkaadója ösztönzi az oltások elfogadását, addig Norvégiában 72%-uk nyilatkozott így. A fentieknek megfelelően a magyar dolgozók az átlagnál (56%) kevésbé érzik úgy, hogy az oltás javítja a munkaerőpiaci kilátásaikat (42%). Igaz a munkaerőpiaci pozícióval kapcsolatos hazai várakozások is a nemzetközi átlag alatt maradnak – írják a kutatásban, amely arra is rámutatott, hogy míg globálisan 75% nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát, ha ez szükséges lenne a munkavégzéshez, Magyarországon mindössze 59%. Ezzel az értékkel a 34 vizsgált munkaerőpiac mezőnyének legalján foglalunk helyet: csak Svájcban (56%) és Franciaországban (57%) alacsonyabb a hajlandóság. Az értéket egyértelműen az ázsiai és az északnyugat-európai piacok munkavállalói húzzák fel, Kínában, Indiában és Brazíliában pedig ez az arány 90% feletti volt március elején.