A világ műanyag krízise megoldható moszatokkal?

Egyre jobban előtérbe kerülnek a környezetkímélő megoldások

Rengeteg, környezetünkre negatív hatást gyakorló megoldást használunk nap mint nap. Sok esetben csak a lakosságot célzó figyelemfelhívó kampányok futnak, miközben a vállalatok is jelentősen hozzájárulhatnak a környezetszennyezés csökkentéséhez.

Az EnergyHub esettanulmányaiban láthatóak kiváló energiaigényt csökkentő beruházások, melyek nagyszerű példát mutatnak a többi cég számára. És hogy miért is van minderre szükség? Lássuk ezt a számok nyelvén, a műanyagok felől megközelítve!

A világ műanyag krízise

Statisztikákból látható, hogy csak 2019-ben 460 millió tonna műanyagot termeltünk világszerte. Mivel egy olyan anyagról van szó, mely újrahasznosítható, így elszomorító, hogy mindössze ennek a 9%-a lett szelektíven gyűjtve és visszaforgatva a gyártásba. Megdöbbentő, hogy a termelt mennyiség 5%-a egyenesen kiszivárgott a vizekbe és a szárazföldre.

Óriási mértékű az egyszer használatos műanyagok aránya. A csomagolóanyagoknál közel 50%-ról beszélhetünk. A nejlonzacskókat például körülbelül 15 percig használjuk, miközben 1000 év is lehet a lebomlási idejük. Ebből évente akár 500 milliárd darab is készül, szóval percenként közel 1 millió darab. Szinte felfoghatatlan számok ezek!

Ha belegondolunk, hogy az elmúlt 10 év alatt több termék készült műanyagból, mint az azt megelőző 100 év alatt, akkor ez is egy megdöbbentő statisztika. Ráadásul gyorsul a termelés üteme és a környezetet szennyező hulladék mennyisége is. 2019-es statisztika, hogy a folyókban 109 millió tonna, az óceánokban pedig 1,7 millió tonna műanyag áramlott. Az előrejelzések szerint ez a szám megötszöröződhet 2060-ig.

A mikroműanyag

A műanyag hulladék évről évre apróbb darabokra hullik, így mikroműanyag keletkezik belőle, ami az 5 mm-nél kisebb darabokat jelenti. Ez könnyen bejuthat az élőlények (így az emberek) szervezetébe is. Életünk során jelenleg ebből körülbelül 18 kg jut be a szervezetünkbe. Ráadásul nem elég, hogy az üvegházhatású gázok 3,4%-áért felelnek a műanyagok, de még a sarkvidéki hófelszín fényvisszaverő képességét is csökkentik, tovább növelve a felmelegedést.

A moszatok megoldhatják mindezt?

Az biztos, hogy sürgősen találnunk kell egy alternatívát a műanyag helyett! A tengeri hínár alkalmas lehet erre, ugyanis poliszacharidjaiból fóliák és védőbevonatok készíthetőek.

Műtrágya és édesvíz nélkül, olcsón előállítható, naponta akár 3 métert is nőhet, megköti a szén-dioxidot, és szinte minden tengerparton termeszthető. Érdemes foglalkozni ezzel az egyébként ehető alapanyaggal!