A zöldség és gyümölcstermelők helyzete a 2009-es évben

A zöldség és gyümölcstermelők helyzete a 2009-es évben
A tavalyi évben a zöldség- és a gyümölcs ágazatnak is kijutott a nehézségekből. Szigorodó termelési feltételek, olcsó import, csökkenő árak, ezek jellemezték a 2009-es esztendőt.

De legalább sikerült kiküszöbölni a dinnyepiacon a korábbi évekre jellemző zavarokat.

Minderről dr. Mártonffy Béla, a FruitVeb ügyvezető igazgatója és dr. Lux Róbert alelnök is szólt, amikor az ágazat eredményeit, gondjait vették sorra:

-"A tavalyi évben a zöldség-gyümölcs ágazat szerény sikereket ért el, összességében azonban a mezőgazdaság többi ágazatához viszonyítva, viszonylag jobban átvészelte a válságot "- mondta dr. Mártonffy Béla. -" A termelésünk sajnos csökkent, aminek egyik oka a jégkár volt. Ugyancsak sújtották termelőinket a nagyon alacsony felvásárlási árak, ami egész Európában jellemző volt. Szerencsére kellemes meglepetésekben is volt részünk, például az ipari paradicsom termesztésében. Azt gondolom, hogy megtaláltuk a megoldást, és a termelés, a feldolgozás, illetve a kereskedelem összhangja megteremtődött. Megelégedésünkre mintegy 110 ezer tonna paradicsom termett, és ez a maximális kvótánk. A dinnyések is felsóhajthattak, mert megszűnt az a nagy válság, ami az előző időszakot jellemezte. Közben a paprikatermelésünkben elindult egy fejlesztési folyamat a fóliás és üvegháztermelésben.

 

paradicsom száron

 

Ez az első időszakban nem hozta meg a várt sikereket, mert a tőkeszegénység és a válság miatt nem tudtak annyian pályázni az új termesztő-berendezésekre, mint amire számítottunk. Szólni kell arról is, hogy a hajtatási tagozatunk működése eredményeként elindult egy szakmai fejlődés, ami nagyon fontos a piacszervezés szempontjából. Idén szeretnénk elérni azt, hogy végre egy szakmaközi törvényt alkosson a magyar kormányzat. Azt gondolom, hogy elérkezett annak az ideje, hogy a transzparenciát, a piacépítést, a termelésszervezést, és egyáltalán az ágazat önfinanszírozását megteremtsük."

Dr. Lux Róbert szerint a múlt évben a gyümölcságazat két legnagyobb gondja a meggy és az alma volt. - Az Unió piacán a versenytársakhoz képest lényegesen rosszabbak a kondícióink. Az alma tekintetében évtizedek óta küzdünk azzal a problémával, hogy az ültetvényeink területe lényegesen nagyobb, mint amit a piac igényel, ráadásul egy része gyakorlatilag versenyképtelen. Versenyképtelen fajtában, versenyképtelen teljesítményben.

Kevés a hazai almatermelés


A magyarországi hektáronkénti termés közelíti a 20 tonnát, esetenként el is éri azt, ám ez kevés.  Amivel a világban, így Európában is almát lehet termelni, az 35, de inkább 45 tonna körül van.

Kellene több korai meggy


A meggynél csak a kompótnak való, és az ipari meggy dominál a termelésünkben, abban is a kései fajták. Ezen pedig változtatni kell, mert a piacon a korai meggyek az áralakítók. Az ágazat egészét tekintve az a véleményünk, hogy ebben a feldolgozók és a szövetkezések pénzügyi helyzetét meg kellene szilárdítani, és növelni kellene a piacképes árualapot, és természetesen a hatékonyságot - mondta befejezésként az alelnök.

értékelés