Virág, madár vagy híd? Mi legyen a kétszázason?

Te melyikre szavazol?

Cifra kankalin - Primula auricula ssp. hunagrica

Medvefül kankalinként is emlegetik tőlevélrózsában álló húsos levelei miatt, amelyek rövid nyélbe keskenyednek. Élénksárga, 2 centiméter nagyságú virágai hosszú nyélen ernyőben állnak, kellemes illatúak, április-májusban nyílnak. Magyarországon csak a Vértes, Bakony és Keszthelyi hegység északi kitettségű mészkőgyepeiben él. Ritka, a jégkorszak idejéből itt rekedt növényfaj, fennmaradásához élőhelyének háborítatlanságát biztosítanunk kell.
Fokozottan védett növények, természetvédelmi értéke: 250 000 forint

"A kankalin sötétben virágzik" (Bagaméri)

Kövér daravirág - Draba lasiocarpa subsp. lasiocarpa

A retek és a káposzta rokona - ez alapján nem valószínű, hogy sokan szavazatukat adnák e kisméretű, elsőre akár jelentéktelennek tűnő növénykére. Pedig igazi magyar (bennszülött) növény, csak a Kárpát medencében él, ezen belül is a Dunántúli-Középhegységben, a Bükkben, a Budai-hegységben. A főváros szélén viszonylag természetes állapotában fennmaradt Sas-hegy első virágszőnyegét alkotja, gyakran már február végén sárgállik. A kövirózsához hasonló, de kevésbé húsos tőlevélrózsát nevel, rajtuk hosszú, merev szőrökkel. Virágai ugyancsak sárgák, fejecskeszerű fürtben állnak. Védett növény, természetvédelmi értéke: 10 000 forint

Növénypárna a sziklafalon

Fehér gólya - Ciconia ciconia

Közönséges madárnak tartod a gólyát? Pedig nem az, a fehér gólya régóta a magyar kultúra része, eredetileg a mocsaras, nedves területek lakója, de mára csaknem a teljes állománya lakott területen fészkel. A költő párok száma az utóbbi évtizedben 8000 párról 5000 párra csökkent, mégis avval büszkélkedhetünk, hogy nálunk költ Európa egyik legstabilabb fehérgólya-állománya, ezért védelmük és az állomány fenntartása kiemelten fontos közös feladatunk. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

 
Magyar gyerek gyógyítja (Fotó: Horváth Anikó)

Nagy fakopáncs - Dendrocopos major

Hegy- és síkvidéki erdőkben, gyümölcsösökben, parkokban általánosan előforduló madár, mégis fontos jelenléte: fatörzseken és vastagabb ágakon keresi táplálékát, felkutatja és megeszi a kéreg alatt vagy mélyebben élő farontó rovarokat. Teljesítménye egyedülálló: másodpercenként akár 20-szor is koppinthat a fára, mégsem törik be a feje.
Odúkészítésük más madárfajok számára nélkülözhetetlen: cinegék, a seregély, a kék galamb és még sok madár kerülne bajba, ha nem volnának harkályok. Számos denevérkolónia harkályok véste odúban él. Ez is oka annak, hogy évtizedek óta minden harkályunk védett, természetvédelmi értékük 10 000 Ft. Szerintem jól mutatna a kétszázason.

A beteg fák doktora

Lánchíd

A Lánchíd az első állandó híd Pest és Buda között, és a magyarországi Duna-szakaszon. Széchenyi István kezdeményezte és részben finanszírozta, és híres angol építőmérnök William Tierney Clark tervezte. A híd építése több mint 9 évig tartott. A híd teljes hossza 380 méter, szélessége 14,5 méter. Valóban szépen mutat a kétszázason, de én inkább a növényes vagy állatos érmét pártolom.

Pest megér egy estet

Megyeri híd

Bár a szavazáson nem nyert, sokan mégis csak Chuck Norris hídnak hívják Magyarország legújabb folyami hídját, amely az M0-ás körgyűrű északi összekötője. Az építmény valójában egy öt hídból álló hídegyüttes Budakalász és Újpest között, amely a hazai dunaszakasz 19. hídja. A híd összesen 1861 méter hosszú, építési költsége 63 milliárd forint volt. Kerékpárútja van. 

A Várból is látszik (Fotó: Horváth Anikó)

NYERTES: LÁNCHÍD