A disznó éve 2010?

Éder Tamás szerint a magyar húságazat érdekében szükséges állami intézkedések egyike, hogy ott, ahol még lehet, 2013-ig át kell csoportosítani a támogatási prioritásokat az állattartásra és az élelmiszeriparra. Emellett segíteni kell a konszolidációt és koncentrációt, de legalább nem akadályozni - fogalmazott a szakember.

Állami eszközökkel kell továbbá támogatni a jó minőségű termékek promócióját.

Ugyanígy fontos a külföldi és a magyar termékek minősítésére, megjelenésére vonatkozó hatósági eljárás harmonizálása is.

Az ágazatban csökkenteni kellene az áfát, különben a legális piaci szereplők kiszorulnak a piacról és veszteséget szenvednek, ahogyan ez valószínűleg 2009-ben is bekövetkezett.

Ezek mellett korlátozni szükséges a kereskedelmi láncok által alkalmazott, a húságazat szempontjából rendkívül hátrányos következményekkel járó gyakorlatokat formális és informális eszközökkel egyaránt - fogalmazott a Hússzövetség elnöke.

Éder Tamás kifejtette: a decemberi statisztikai adatok szerint már 3,2 millió sertés volt az országban, ebből 226 ezer koca.

A sertésállomány esetében 2008 augusztusa óta nem fordult elő stagnálás vagy növekedés, a kocaállomány pedig 2006 decembere óta csökkent. A főként nagy, exportra is dolgozó húsfeldolgozókat tömörítő szakmai szövetség elnöke beszámolt arról is, hogy az elmúlt évben Magyarországon 4,3 millió sertést vágtak - az előző évhez képest minimálisan kevesebbet -, ami élő súlyban 480 ezer tonna.

Kifejtette: elgondolkodtató ugyanakkor, hogy tavaly a belföldi kínálat hiánya miatt a levágott sertések 25 százaléka importból származott, ez az arány az év vége felé és 2010 elejére 30 százalékra, illetve e fölé emelkedett.

A számok mögött azonban a magyar húságazat pozitív külkereskedelmi szaldója áll - mutatott rá a Hússzövetség elnöke.

Ez azt jelenti - tette hozzá Éder Tamás -, hogy mennyiségben több élő sertést és sertéshúst importál Magyarország, mint amennyit exportál, ám a pénzügyi egyenleg szerint a kivitel értéke magasabb. A feketegazdaság ugyanakkor nő az ágazatban - hívta fel a figyelmet az elnök.

Nem független a magyar húságazat az európai uniós tendenciáktól, az uniós élő sertés és hasított sertés átlagárak pedig időnként 50 százalékkal is magasabbak a világpiaci áraknál. Ez egyértelmű exportszűkülést jelent az EU számára, miközben a belső fogyasztás előreláthatóan csak csekély mértékben bővül.