Mit kell tudni az edényes növényekről?

Az edényes növények múltja

A növények szárazföldre való migrációja körülbelül 450 millió éve történt. Az első növények nem edényes szerkezetű zöld algák voltak, amelyekről hiányoztak a levelek, a szárak és a gyökerek. Szövetrendszer nélkül, amely segítségével vizet és tápanyagot áramoltatnak, ezek a primitív növények a nedvességet és a tápanyagot a földdel való közvetlen kapcsolatból kapták. Ezekből az egyszerű növényekből fejlődtek aztán ki az edényes növények. Az első edényes növények maradványai 410 millió évesek. Ezeknek már voltak levelei, szárai, gyökerei és gyorsan a növényvilág domináns formájává váltak.

 

Az edényes szerkezet fontossága

Az edényes szerkezet magába foglalja a gyökereket, a szárakat és a leveleket. A gyökerek felszívják a nedvességet és a tápanyagot a talajból. A gyökerek fejlődése lehetővé tette a növények számára, hogy nagyobb földrajzi területeket borítsanak be, valamint hogy szárazabb helyeken is megéljenek. Az edényes rendszer erős szerkezetet biztosít a növény számára, így a növények magasabbra nőnek és nagyobb helyen terjeszkednek el, ami segíti a fotoszintézist.

 

Az edényes szerkezet kulcsfontosságú lehet

Hogyan élnek az edényes növények?

Az edényes növények szállítószöveteket tartalmaznak, xilémet, és floémet, valamint gyökereket és egy hajtásrendszert, amibe a levelek és a szárak tartoznak. A víz és a tápanyagok a gyökereken keresztül jutnak a növénybe, és a xilémen keresztül kerülnek el a növény minden részébe. A hajtásrendszernek, ami a törzsből és a koronából áll a fotoszintézis a feladata, cukrot termel, amit aztán a floém a növény minden részére elvisz. A növény a gyökérhez közel kezd el fejlődni.

Xilém és floém

A xilém szövetnek merev, állandó falai vannak, amelyek cellulózt tartalmaznak. Amikor a sejtek meghalnak, a szerkezet megmarad és továbbra is vezeti a vizet és a tápanyagokat felfelé. Az állandóságának köszönhetően látni lehet őket az ősmaradványokban is. A xilém egyik jó példája a fa. Amint a növény nő, egyre több sejt alakul ki a törzs külső része körül, ezzel erősítve a növény szerkezetét és vastagítva a törzset és a gyökereket. A floém kizárólag élő sejteket tartalmaz és a xilém külső részén helyezkedik el. A floém a fotoszintézis során keletkezett cukrot szállítja. A fák esetében, a floém a fakéreg alatt található. Amennyiben a floém elhal vagy súlyosan megsérül, a teljes növény elpusztul. Ezért pusztul el a fa, ha leszedik a kérgét.

Edényes növényfajták

Vannak edényes növények, amelyek nem teremnek magokat. A magtalan edényes növényeknek szövetes szerkezetük, gyökerük, száruk és leveleik vannak, de a szaporítás másként történik, spórák segítségével. Több millió évvel ezelőtt, ezek voltak az elsődleges növények, a zsurlók és a páfrányok. A magot termő edényes növényeket két csoportba soroljuk: nyitvatermők és zárvatermők. A zárvatermők magukba foglalják a virágzó növényeket és jelenleg ezek teszik ki a növények nagy részét. A nyitvatermők magjai nincsenek bezárva magrügybe. Ide tartoznak a fenyőfélék, a cikászok vagy szágópálmák, a ginkgó fák és a gnétumok.