Élő bolygó jelentés 2016: Szomorú adatok, de csak megvonjuk a vállunkat?

Élő bolygó jelentés: drasztikus mértékben csökkentek az állatfajok populációi

A Földön élő gerinces fajok populációi 58 százalékos, a szárazföldi populációk 38 százalékos, míg az édesvizekben megfigyelt populációk 81 százalékos csökkenést mutatnak az 1970-es adatokhoz képest - hangzott el a műsorban.

Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője elmondta: az élő bolygó index - amelyet a WWF 18 éve vizsgál - a változás átlagos ütemét mutatja, nem egyenlő az állatok egyedszámának eltűnésével, hanem a populációk méretének csökkenését jelenti. Több mint 3 ezer forráson alapul a jelentés, amelyet kétévente adnak ki, és az 1970-es adatokhoz viszonyítanak. A jelenlegi jelentés 2012-ig vizsgálja az adatokat és csaknem 300 hiteles kutatási jelentésre támaszkodik, hat szervezet munkáját mutatja - tette hozzá.

Kiemelte: 58 százalékos a visszaesés több mint 14 ezer populáció vizsgálatánál ez azt jelenti, hogy 58 százaléka tűnt el ezeknek az állatoknak. Ez a tendencia, ha nem változtatunk a csökkenés mértékén, akkor 2020-ra elérheti a 67 százalékot - hangsúlyozta. Mint mondta, az 1950-es évektől a népességnövekedéssel párhuzamosan nőtt a széndioxid-kibocsátás, a műtárgya használat akkor indult el, a tengeri halászat és az esőerdők irtása akkor öltött drasztikus méreteket. Az ökológiai lábnyomunk - vagyis mindaz az emberi tevékenység, amelynek erőforrás-igényei vannak - az 1970-es években lépte át azt a pontot, amely óta már úgy használjuk ezeket az erőforrásokat, hogy azok nem képesek megújulni - figyelmeztetett.

Hangsúlyozta: a jelentés megmutatja azt is, hogy mik lehetnek a megoldási lehetőségek. A jelenleg létező gyakorlatok, hatalmi- és intézményrendszerek nem felelnek meg a fenntartható jövőnek, így nem biztosított az unokáink, de még a gyerekeink jövője sem az erőforrások terén. "Márpedig a világgazdaságunk a természeti erőforrásokra épül, és az emberek jóléte és egészsége szintúgy" - hangoztatta.

"Egyfelől a vállalatok felelősége hatalmas, ugyanakkor kormányszinten kellenek elköteleződések ahhoz, hogy pozitív változást el tudjunk indítani. De mi magunk, egyének is hozzájárulunk ahhoz, hogy tudatos, fenntartható keresletet teremtsünk meg" - hangsúlyozta.

Bár nagy a baj, a klímaváltozással egyre kevésbé foglalkozunk

Az elmúlt hat évben jelentősen csökkent a városban élő felnőtt magyar lakosság érdeklődése és érzékenysége a helyi, valamint a globális fenntarthatósági problémák iránt - derül ki a WWF Magyarország szeptemberi közvélemény-kutatásából, amely egy 500 fős reprezentatív minta megkérdezése alapján készült.

A válaszok alapján továbbra is az ivóvizek és a természet védelme érdekli leginkább a 18 és 59 év közöttieket, de a klímaváltozásért kevesebben aggódnak, mint 2010-ben - olvasható a Természetvédelmi Világalap idén 25 éves magyar szervezete MTI-hez elküldött közleményében, amely szerint még inkább elgondolkodtató a helyzet, ha a válaszadókat környezettudatossági szemszögből elkülönítik.

A lakosság jelentős része, 42 százaléka ugyanis csupán mérsékelt érdeklődést mutat a fenntartható fejlődés iránt, és szociális érzékenysége is alacsony. Ehhez képest a lakosság alig 16 százaléka vallja, hogy aktívan foglalkoztatja a természet- és környezetvédelem, és mutat jelentősebb szociális érzékenységet. Az állatvédelem iránt további 21 százalék érdeklődik, a fennmaradó 21 százalékot viszont hidegen hagyják a zöld témák.

A WWF Magyarország szerint bizakodásra adhat okot, hogy 2010-hez képest a lakosság ma inkább fogékony a mindennapi rutinba könnyen illeszthető környezettudatos tettekre - ilyen például a takarékoskodás a vízzel, vagy az újrahasznosítás -, és emelkedett a hajlandóság a helyi előállítású termékek előnyben részesítésére is. Ugyanakkor a civil szervezetek támogatása, valamint az úgy nevezett méltányos kereskedelemből (Fair trade) származó termékek iránti érdeklődés továbbra is alacsony - olvasható a közleményben.