Március 21.: ma van az erdők világnapja

5
CÍMKÉK erdő március videó
Március 21.: ma van az erdők világnapja
A világ lakosságának több mint fele városlakó és mert ez az arány 2050-re 70%-ig emelkedhet, az emberek egyre inkább eltávolodnak a természettől, nem látják és értik igazán az erdők szerepét és a velük való fenntartható gazdálkodás szükségességét.

Március 21. International Forst Day - Az erdők világnapja

A természeti erőforrásoknak a jövő generációk számára történő megőrzésének fontos lépése, hogy megtanuljuk megérteni az erdőket, ismerjük föl jelentőségüket és gyeremekeink részére is biztos alapokat biztosítsunk ehhez.

Az erdők segítenek a levegő, a talaj, a víz és az emberek egészségének megőrizésében és kulcsszerepet játszanak napjaink legnagyobb kihívásaival szemben, mint amilyen a klímaváltozás, az éhezés felszámolása, vagy a városi és vidéki élet fenntarthatóságának biztosítása.

A világ lakosságának több mint fele városlakó és mert ez az arány 2050-re 70%-ig emelkedhet, az emberek egyre inkább eltávolodnak a természettől, nem látják és értik igazán az erdők szerepét és a velük való fenntartható gazdálkodás szükségességét. Éppen ezért lényeges, hogy az erdők már fiatal korban mindannyiunk látókörébe kerüljenek.

Bővebben itt

 

TÉNYEK JAVAKRÓL ÉS KÁROKRÓL

  • Az erdő a Föld tüdeje – a világ oxigénellátásának több mint 40%-a a trópusi esőerdőkből ered, és az üvegházgázok közel 15%-át nyelik el a világ erdei.
  • Az erdők a természet vízszűrői - a fák szivattyúként átszűrik, tárolják a vizet, szabályozzák a talajvíz szintjét, a víz elvezetését, az egészséges vízkörforgás kulcsszereplői.
  • Az erdők a talaj védelmezői - csökkentik a talajerózió hatását, mivel megfogják a folyó vizet, mérséklik az üledék szintjét is a tavak, folyók és más vizes területek környékén.
  • Az árnyat adó, párologtató fák védenek a városi hősziget-hatás ellen, és jelentősen csökkenthetik az energiafelhasználást: megfelelően telepítve 2-8 Celsius-fokkal hűthetik a városi környezet levegőjét, mintegy 30%-kal csökkentve a hűtési és 20-50%-kal a fűtési költségeket.
  • A legtöbb erdőt a pálmaolaj, az élelem- és takarmánytermesztés miatt irtjuk ki, a haszonfa-kitermelés – épület, bútor, fűrészáru, tűzifa, papírgyártás stb. az erdőirtás egyharmadáért felel.
  • Az erdőirtás 12-20%-kal növeli a globális üvegházgáz-kibocsátást, azaz a klímaváltozást.
  • A világ megmaradt erdeinek több mint felét ma már mindössze öt ország birtokolja – Oroszország, Brazília, Kanada, az Egyesült Államok és Kína.
  • A legnagyobb trópusi esőerdő, a több mint 800 millió hektár kiterjedésű Amazonas 9 dél-amerikai ország területén húzódik át. Kisebb kiterjedésűek Afrika, Délkelet-Ázsia, Ausztrália és Közép-Amerika trópusi esőerdei. Ezek együttes területe nagyjából megegyezik az amazonasi erdőkével. A növekvő nyersanyagigény ezeket is veszélyezteti.

oak-1886183_1280

HAZAI ERDEINK

Évszázadokkal ezelőtt Magyarország mai területének 85,5%-át borította erdő - ma közel 22%-át. Erdeinknek csak kevesebb, mint fele természetes eredetű, „igazi erdő" – főként tölgyes és bükkös. Idős erdeink fele a Bükk-hegység belsejében található. A hazai erdőterület alig 2%-a számít az élővilág megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, 120 évnél idősebb erdőnek. Különösen a síkvidékeken a korábbi évszázadok mezőgazdasági célú erdőirtásai után az erdők helyét nagyrészt a 20. században telepített faültetvények: fenyvesek, akácosok, nemesnyárasok foglalják el. A hazai viszonyok között korosnak számító erdeink egyharmada nem áll védelem alatt, és erdőterületeink több mint 95%-án zajlik fakitermelés és -telepítés a WWF szerint.

Mit tehetünk mi?

Forrás: Erdők Világnapja

értékelés