A fúrt kutak bejelentési határideje megváltozhat

Font Sándor, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a határidő két évvel, 2020. december 31-ig történő meghosszabbítását a Fidesz és a kormány is támogatja. Hozzátette: a módosítás két év toleranciát jelent az érintettek számára. Kitért arra is, hogy a jogalkotó feladata még az eljárási rend tisztázása, azaz, hogy mit kell pontosan tenniük 2020. december 31-ig az ilyen kutak tulajdonosainak. Jelezte, a vonatkozó egyeztetéseket megkezdték.

Font Sándor megjegyezte: tudomásul veszik és értik Áder János, köztársasági elnök felvetéseit, és az Alkotmánybíróság döntését sem hagyhatják figyelmen kívül, ugyanakkor leginkább a gazdák, a fúrt kutak tulajdonosainak érdekeit szeretnék szem előtt tartani.  Az az álláspontjuk, ha bármilyen díjkötelezettséget rónak ki a bejelentéshez kapcsolódva, akkor ezeket a kutakat nem fogják a tulajdonosok bejelenteni, és nem érik el az eredeti cél, hogy megtudják, hány ilyen kút létezik Magyarországon.

A legérzékenyebb vízbázisok védelme érdekében erre az információra ugyanakkor a további jogalkotáshoz szükség van - rögzítette a kormánypárti képviselő.  Hangsúlyozta: amíg az eljárásrendet tisztázó jogszabály nem jelenik meg, addig a tulajdonosoknak semmilyen kötelezettsége nincs. Az eljárási rendet várhatóan a jövő tavaszi jogalkotási időszakban határozzák meg - jelezte Font Sándor.

Előzmények:

Az agrártárca október 20-án közölte az MTI-vel, hogy meghosszabbítanák a fúrt kutak bejelentésének december 31-ig tartó türelmi idejét az Országgyűlésnek benyújtott kormányjavaslat. A javaslat értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság alól, aki 2020. december 31-ig kérelmezi az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt. A türelmi idő meghosszabbítása a házi vízigényt kielégítő és a mezőgazdasági öntözési célú fúrt kutakra egyaránt vonatkozik. A legalizált mezőgazdasági hasznosítású kutak tulajdonosai uniós vidékfejlesztési pályázatokon is indulhatnak - írták.

A hatóságoktól lehet megtudni, egy létező kútnak van-e engedélye

Budapest, 2018. október 23., kedd (MTI) - A jegyzőtől, illetve a katasztrófavédelmi igazgatóságtól lehet megtudni, hogy egy már létező fúrt kútnak van-e engedélye, ha nincs, akkor el kell végezni a kút utólagos állapotfelmérését és legalizálását - mondta Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnöke az M1 aktuális csatornán kedden.

Az érdekvédelmi egyesület elnökét azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az engedély nélkül fúrt kutak fennmaradásához vízjogi engedély szükséges, és a jelenleg hatályos jogszabály szerint azon kutak után, amelyekre 2018. december 31-ig megkérik ezt az engedélyt, nem kell vízgazdálkodási bírságot, valamint igazgatási és szolgáltatási díjat fizetni. Egy kormányjavaslat meghosszabbítaná a fúrt kutak bejelentésének türelmi idejét 2020. december 31-ig.

Rózsa Attila elmondta: becslések szerint akár egymillió ilyen illegálisan fúrt kút is lehet az országban, az engedéllyel rendelkező kutak száma egy nagyságrenddel kisebb.

Hozzátette: akinek a telkén van fúrt kút, amelynél nem tisztázott, hogy van-e engedélye, a tulajdonos a helyi jegyzőtől, vagy ha öntözési célú kútról van szó, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól kérhet tájékoztatást. Amennyiben nincs engedély a kútra, be kell jelenteni.MSZP: hosszabbítsák meg a fúrt kutak engedélyezésének határidejét!

Varga László (MSZP) azt szorgalmazta, hogy hosszabbítsák meg a fúrt kutak engedélyezésének idén lejáró határidejét. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés nyáron fogadta el a kúttörvényt, de azt az államfő az Alkotmánybírósághoz küldte, amely alaptörvény-ellenesnek minősítette a jogszabályt. Szerinte valódi és nagyon súlyos problémáról van szó, mert nagyon sokan nem jutnak megfelelő vízhez és sokakat fenyeget büntetés vagy újabb anyagi teher engedély nélkül fúrt kútjuk miatt.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára visszautasította, hogy több százezer ember nem jut egészséges vízhez. A Magyarországon élők 98 százalékának biztosított az egészséges ivóvíz, a lakosság fennmaradó részének az önkormányzatok biztosítják a vizet - közölte.    Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutak problémája nem idén keletkezett, "időtlen idők óta" engedélyezés nélkül fúrták Magyarországon a kutakat. Jelezte, meg fogják tenni a szükséges törvénymódosítást és keresik annak lehetőségét, hogy ne kelljen a már meglévő kutak után irreálisan magas műszaki díjakat fizetni.A kutak engedélyeztetési határidejének meghosszabbítását kéri a jövő nemzedékek szószólója

Budapest, 2018. október 12., péntek (MTI) - A jövő nemzedékek szószólója arra kéri a kormányt és az Országgyűlést, hogy haladéktalanul intézkedjen "az engedély nélkül létesített kutak bírságmentes engedélyeztetési határidejének ésszerű mértékű meghosszabbításáról" - tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteken az MTI-t.

A közleményben Bándi Gyula hangsúlyozta: célja nem a vízhasználók és az öntözés ellehetetlenítése, vagy számukra nehezen teljesíthető kötelezettségek előírása, hanem a vízkinccsel való tudatos, a jövő nemzedékek érdekeivel is számoló, felelős gazdálkodás lehetővé tétele.

A jövő nemzedékek szószólója ezért üdvözölte az Alkotmánybíróság határozatát, amely alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az elfogadott, de ki még nem hirdetett törvénymódosítást. Az Alkotmánybíróság döntése azonban azzal a nem kívánt mellékhatással is járt, hogy megmaradt az a korábbi jogi helyzet, amely a kutak legalizálását csak 2018 év végéig teszi lehetővé - olvasható a közleményben.

A törvény megsemmisítése után erre azonban csak pár hónapjuk maradt, aminek jelentős része ráadásul már le is telt - írta.  A szószóló már korábban rámutatott: semmi sem kényszeríti az államot, hogy vízvédelmi terheit áthárítsa az állampolgárokra. A cél a vízvagyon és használatának pontos ismerete és nyomon követhetősége, de nem ellehetetleníteni kell a jogkövetés útjára térni kívánó kúthasználókat, hanem tiszta helyzet kialakításával a megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez jutást kell hosszú távon garantálni - hangsúlyozta.

A szankciók helyett az átlagpolgár számára teljesíthető mértékű adminisztratív és pénzügyi terhekkel járó eljárásokat kell kidolgozni, amelyek jogkövetésre ösztönöznek. Csak ez teszi lehetővé egy átfogó kútkataszter létrehozását, amely a felelős állami vízgazdálkodás alapfeltétele - olvasható a közleményben.Az agrárkamara kezdeményezte az illegális kutak bírságmentes engedélyeztetési időszakának meghosszabbítását

Budapest, 2018. október 10., szerda (MTI) - A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte az illegálisan kialakított kutak bírságmentes engedélyeztetési időszakának meghosszabbítását 2020 végéig, a kapcsolódó törvénymódosításról a napokban tárgyal a kormány - közölte a NAK szerdán az MTI-vel.

A testület még 2016-ban kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kút fennmaradását 2018. december 31-ig bírságmentesen lehessen  engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál. A moratóriumot megelőzően azt a vízhasználót, aki engedély nélkül hozott létre kutat, a vízügyi hatóság kötelezhette a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve a kutak átalakítására, és indokolt esetben megszüntetésére. Ezen kívül akár egymillió forintig terjedő bírságot is kiszabhattak.

Emellett a 2016-ban indítványozott törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhassanak. A visszajelzések alapján számos gazdálkodó élt a lehetőséggel. Az agrárkamara közleménye szerint a türelmi idő meghosszabbítását összhangban a Víz Keretirányelv stratégia tervének 2021-ig elkészítendő felülvizsgálatával, valamint a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazatfejlesztési felhívásának 2020. augusztus 3-i utolsó benyújtási lehetőségével kezdeményezték az uniós források biztonságos lehívása érdekében.

(MTI)