Magyarország továbbra is a GMO-mentesség mellett van

Magyarország továbbra is úgy ítéli meg, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni minden olyan technológia kapcsán, amelynek hatásairól nincsenek kielégítő adatok, ilyen a génmódosítással létrehozott szervezeteknek (GMO) a növénytermesztésben alkalmazott gyakorlata - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára pénteken az MTI-nek.

Nagy István ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy néhány nappal ezelőtt megjelent az amerikai tudományos akadémia GMO-k hatásairól szóló elemzése, amelyről a magyar és a külföldi sajtó is írt.

Az államtitkár kifejtette: az összefoglalóból sokan azt a következtetést vonták le, hogy a GMO-k nem is veszélyesek. A jelentés alapján azonban az is megállapítható lenne, hogy a GMO-k nem bizonyították be azokat a reményeket, hogy a módszerrel megoldhatók lennének az emberiség élelmezési gondjai. Az erre vonatkozó vizsgálatokkal nem sikerült szignifikáns eredményt kimutatni.

Magyarország számára fontos, hogy az embereknek a GMO-kkal kapcsolatos veszélyérzete ne csökkenjen, hanem a megfelelő igazságot ismerhessék meg. A tanulmány szerzői ugyanakkor elismerik, hogy csak a jelenleg rendelkezésre álló adatokat használták az összegzés elkészítésekor - fűzte hozzá.

Nagy István szerint felmerül az adatok függetlenségének kérdése, mert a GMO-k vizsgálatával kapcsolatban a leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy a GMO-kkal foglalkozó cégek nem hajlandók a független kutatásokhoz mintát biztosítani. Megjegyezte: a tanulmány is ajánlást tesz arra, hogy a jövőben kívánatos lenne a független vizsgálatokra lehetőséget adni.

A tanulmány emellett több helyen utal a bizonytalansági tényezőkre és a nem várt hatások megjelenítésére. A készítői megjegyzik, hogy a jelenleg használt OECD állatkísérletes módszerek nem kellően alkalmasak a különbségek kimutatására. Az előírt vizsgálatok hossza pedig mindössze 90 nap, ami nem elegendő a krónikus hatások kifejeződésére. Ezt Magyarország is kifogásolta az uniós tárgyalások során. A tanulmány szerzői is sürgetik megfelelő tesztelési módszerek kidolgozását, amelyekkel a mellékhatásokat mérni lehet.

Az amerikai szántóföldi kísérletek adatait összevetve megállapították, hogy a génmódosított technológia nem növelte szignifikánsan a terméshozamot sem a kukorica, sem a gyapot, sem a szója esetében a hagyományos termesztéshez viszonyítva. Igazából ez a megállapítás a főüzenet - húzta alá Nagy István. Hozzátette: ez ugyanis cáfolja azt az érvet, hogy a génmódosítást alkalmazó technológiák oldják majd meg a jelen és a jövő élelmezési gondjait a világon.

Problémának találták a tanulmány szerzői azt is, hogy növényvédőszerrel szemben toleráns génmódosított növények esetében az ellenálló gyomok is megjelennek, ez szintén veszélyes lehet - jegyezte meg az államtitkár.

Magyarország már sokszor kifogásolta az EU jelenlegi GMO kockázatértékelési rendszerét, amely nem teszi kötelezővé hosszú távú vizsgálatok és megfelelő etetési kísérletek elvégzését. A magyar és az európai polgárok nagy része elutasítja a GMO-k mezőgazdasági felhasználását, a GMO-t tartalmazó élelmiszereket.

"Meggyőződésünk - mondta Nagy István -, hogy a versenyképes és fenntartható Európa jövője a GMO-mentes termelésben van. Összehangolt, együttes fellépésünkből számottevő gazdasági, társadalmi, környezeti és egészségügyi előnyök származnak. Magyarország mezőgazdasága a hagyományos növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is versenyképes tud maradni, sőt, piaci pozíciónkat is nagyban befolyásolja a GMO-mentesség megőrzése, mellyel kifejezetten kedvezőbb exportlehetőségekhez juthatunk."