-
Fogtechnikus
-
Tejelő szarvasmarha telep- telepi munkás
-
Bolti Eladó Pénztáros Állás
-
Tejelő szarvasmarha telep- Műszakvezetői állás
-
Műszaki ügyintéző
-
Kőműves
-
Terület karbantartó
-
Szervizszerelő
2024. 10. 28
-
Áruátvételi Munkatárs | Budaörs
2024. 10. 29
-
Üzletvezető
2024. 10. 30
-
DevOps Engineer
2024. 10. 30
-
Nemzetközi vállalkozási mérnök
2024. 10. 30
-
Szenior Hatósági Kapcsolatok Szakértő
2024. 10. 30
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Javulhatna az ivóvíz minősége?
A Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) idei Víz Világnapi ünnepségén résztvevők nagyon várják a Víziközmű törvény megszületését, mely azonban még várat magára. Pedig a régóta halogatott szabályozás nem csak a vízszolgáltatás rendszerét tenné átláthatóbbá, de azon a 350 településen is garantálná az ivóvíz minőségének belátható időn belüli javulását, ahol jelenleg az ivóvíz egyes minőségi paraméterei átlépik az egészségügyi határértéket.
Dr. Papp Mária |
Bár büszkék lehetünk rá, hogy Magyarország nagy részén, európai összehasonlításban is kiváló minőségű vizet ihatnak a fogyasztók, a víziközmű ágazat azonban a törvényi szabályozás hiányában ma az egyik legnehezebb helyzetben lévő közszolgáltatás.
Mint az a Víz világnapja alkalmából tartott, március 18-i rendezvényen elhangzott, az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az elaprózódó vízszolgáltató cégek közül kevés az, aki szakmailag valóban megfelel a biztonságos és fenntartható vízszolgáltatás követelményeinek. Ma Magyarországon több mint 350 cég szolgáltat vizet, szemben például az angol gyakorlattal, ahol 60 millió emberre mindösszesen 15 vízszolgáltató cég jut. Ez nem csak gazdaságtalanná teszi a működést, de sok esetben, a megfelelő szakmai hozzáértés és rendszerkarbantartás hiányában, a fokozatosan amortizálódó rendszerek miatt romlik a vízbiztonság és a vízminőség is.
A MaVíz elnöke, Kurdi Viktor szerint a magyarországi vízmű szolgáltatók számára szakmai alapokon meghatározott akkreditációs követelményeket kell támasztani. Ezzel elérhetővé válik, hogy a szolgáltatók száma jelentősen csökkenjen, hiszen a fent felsorolt indokok mellett, a kevesebb szolgáltató jelenléte költséghatékonyság szempontjából lényegesen egészségesebb lenne a jelenleginél.
Mindezek miatt a MaVíz fontosnak tartaná, hogy mielőbb megszülessen a Víziközmű Törvény, mely szigorú szakmai kritériumokhoz is kötné azt, hogy mely társaságok kaphatnának engedélyt víziközmű szolgáltatásra – hangsúlyozta Kurdi Viktor.
Dr. Kling István |
A MaVíz elnöke mellett a Víz Világnapi ünnepségen Dr. Kling István, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyi helyettes államtitkára is ünnepi köszöntő beszédet tartott.
Beszédében kitért arra, hogy világszerte minden évben március 22-én ünneplik a Víz Világnapját. Az ENSZ felhívása szerint az idei évben közzétett ünnepi jelmondat:
„Víz a városokért, városok a vízért".
Ilyenkor a megszokottnál több figyelem irányul ember és víz évmilliókra visszatekintő kapcsolatára. Ez hasznos, fontos, jó dolog – de a Föld vízkincsét ma már kampányszerű cselekvéssel bizonyosan nem lehet megmenteni. Csak ha megváltozik az ember mindennapi cselekvési gyakorlata, általánossá válik a tudatos vízhasználat, az ésszerű takarékosság, és államok és egyének konszenzusra jutnak abban: a csapból jövő ivóvíz pótolhatatlan érték.
Dr. Kling István beszéde után, az ünnepség részeként átadták az ilyenkor szokásos díjakat.
Az est fővédnökének Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kitüntetését, a Vásárhelyi Pál- Díjat - ami egyben a vízügyi szolgálat legmagasabb kitüntetése is - Dr. Papp Mária asszony, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára vehette át Dr. Kling Istvántól.
A Vásárhelyi Pál-Díj mellett kiosztották még a MaVíz legmagasabb kitüntetését, a Reitter Ferenc Díjat, melyet Havas András úr a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Zrt. vezérigazgatója kapott, aMagyar Víziközmű Szövetség Víz Világnapi Emlékérmét, valamint a MaVíz Nívódíját is.