
Ebben a részben néhány olyan érdekes növényről lesz szó, amelyek nem épp a vegetáriánusi hajlamaikról híresek. Lássuk, hogy ezek a növények hogyan képesek csapdába ejteni az olyan mozgó állatokat, mint az egerek vagy a madarak!
Húsevő növények- kancsós csapdák
Nepenthes Edwardsiana
![]() |
Valószínűleg a leglátványosabb kancsóka, mivel a legnagyobb csapdákkal rendelkezik.
Nepenthes Rajah (Óriáskancsóka)
![]() |
Az óriáskancsóka a világ legnagyobb húsevő növénye, és a legméretesebb csapdákkal rendelkezik. Csapdái elérhetik a 35 centiméteres magasságot, így kisebb állatokat is képes elfogyasztani, mint például patkányokat, békákat, gyíkokat, de akár madarakat is. A levegőben függő vagy a földi csapdákba eső áldozatok nagy részét rovarok képezik. A Sabah-beli Kinabalu és Tambuyukon hegységek környékén őshonos.
Hogyan működnek a rovarcsapdák - a zsákmány beleesik az összetekert levélbe, amelynek az alján emésztő enzimek és/vagy baktériumok találhatóak.
Húsevő növények - légyfogók
Hízóka (Pinguicula)
![]() |
Harmatfű (Drosera)
![]() |
A légyfogó növények, mint a harmatfű is, ragasztószerű anyaggal tartják fogva a gyanútlan rovarokat. Ez a nemzetség ragadós, mirigyszerű levelei által csábítja magához, ejti csapdába és fogyasztja el a rovarokat, ezáltal könnyedén pótolni tudják az ásványi anyagok hiányát.
Húsevő növények- csattanós csapdák
Aldrovanda (Aldrovanda Vesiculosa)
![]() |
A csattanós csapdák olyan levelekkel rendelkeznek, amelyek a növényi csapda létrejötte érdekében, csattanva zárulnak össze.
Vénuszcsapda (Dionaea Muscipula)
A vénuszcsapda azonnal összezárul, ha egy rovar a két lebenye közé kerül.