Sürgős változásra van szükség, hogy megvédjük a beporzó rovarokat!

A szakértők egy globális felmérésben vettek részt, melynek eredményei szerint a beporzó állatok közvetlenül felelősek a fontos terménytípusai háromnegyedének fejlődéséért. Ilyen termények például a gyümölcsök, gabonák és mogyorófélék, a kávé és a kakaó is.

Nem elég a szélbeporzás, szükségünk van az állatokra is!

Ez különösen a világ szegényebb, vidéki közösségei, vagyis a főként a mezőgazdaságból élők hetven százaléka számára kiemelt jelentőségű. A mezőgazdaságban 1,4 milliárd embert alkalmaznak, ez a világ gazdasági szempontból aktív munkaerejének mintegy egyharmada" - olvasható a Nature című lapban megjelent tanulmányban.

A beporzásban résztvevő állatok nagyrészt méhek lepkék, pillangók, darazsak és bogarak, de bizonyos növények esetében madarak, denevérek és gyíkok végzik a beporzást, egyes esetekben pedig a szél viszi a virágport. A szakértők szerint az állatok által beporzott növények döntő jelentőségűek az emberek kiegyensúlyozott táplálkozása szempontjából, mivel olyan fontos összetevőket tartalmaznak, mint az A- és C-vitamin, a kalcium, a fluorid és a folsav. A beporzók eltűnésével ezért jelentősen megnőne a megelőzhető betegségek aránya a világon. "Ennek eredményeképpen évente 1,4 millióval nőne a halálozások száma" - vélik a kutatók.

A mezőgazdasági termelésben csökkenteni kell az inszekticidek használatát!

A vadon élő növények is veszélyben vannak, hiszen a trópusi növényzet több mint kilencven százalékának beporzása állatoktól függ.

Csaknem minden ötödik gerinces beporzót - többségük madár és denevér - a kihalás veszélye fenyegeti. A méhfajok és a pillangók mintegy kilenc-kilenc százalékát sorolják a veszélyeztetett állatok közé.

A méhek húszezer faja felelős a világ 107 fő termése több mint kilencven százalékának beporzásáért.

Az európai, észak-amerikai és egyéb méhpopulációkra nagy veszélyt jelent az úgynevezett kolónia-összeomlás (Colony Collapse Disorder, CCD) jelensége, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. Ennek hátterében a tudósok szerint atkák, vírus, gomba, rovarirtó szerek vagy a tényezők kombinációja állhat.

A tanulmány szerzői szerint intézkedésekre van szükség, hogy megvédjék az állati beporzókat a mezőgazdasági termelés hátulütőitől. A helyzet megoldásában segíthet, ha a kártevők ellen természetes ellenségeiket és ragadozókat vetnek be kémiai anyagok helyett, ha a termőterületek közé virágokat ültetnek, ha a mezőgazdasági terményeket és a virágzó növényeket rotálva végeznék a termelést és megőriznék az eredeti, honos növényzetet, amely otthont ad a beporzó közösségeknek. 
http://phys.org/news/2016-11-bn-jobs-pollinators.html#jCp