-
Fogtechnikus
-
Tejelő szarvasmarha telep- telepi munkás
-
Bolti Eladó Pénztáros Állás
-
Tejelő szarvasmarha telep- Műszakvezetői állás
-
Műszaki ügyintéző
-
Kőműves
-
Terület karbantartó
-
Szervizszerelő
2024. 10. 28
-
Áruátvételi Munkatárs | Budaörs
2024. 10. 29
-
Üzletvezető
2024. 10. 30
-
DevOps Engineer
2024. 10. 30
-
Nemzetközi vállalkozási mérnök
2024. 10. 30
-
Szenior Hatósági Kapcsolatok Szakértő
2024. 10. 30
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Wieger Wamelink és kollégái a Wageningeni Egyetemen és Kutatóközpontban tíz különféle növényt termesztettek: kerti zsázsát, rukkolát, paradicsomot, retket, zabot, quinoát, spenótot, snidlinget, babot és póréhagymát. Az általuk használt talaj hasonlított a Hold és a Mars törmelékes talajára, a regolitra, kontrollcsoportként általános termőföldet használtak.
A tíz növényből kilenc normálisan kifejlődött, ehető terméseket takarítottak be róluk. Csak a spenót volt kivétel. A termesztő tálcánkénti teljes biomassza produkció - az időegység alatt keletkező szervesanyag-tömeg területegységenként - a földi talaj és a Marshoz hasonló talaj esetében volt a legmagasabb, és jelentősen eltért a Hold talaján termesztettől.
A termesztett növényekből három faj - a retek, a zab és a kerti zsázsa - esetében sikerült magjaikat kicsíráztatni sikeresen a kutatóknak - derült ki az Open Agriculture című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.
"Felvillanyozott minket, amikor láttuk, hogy a Marséhoz hasonló talajon termesztett első paradicsomok pirosodni kezdtek. Ez azt jelenti, hogy megtettük a következő lépést egy fenntartható zárt mezőgazdasági ökoszisztéma felé" - idézte Wieger Wamelinket a Science Daily tudományos hírportál.