Rejtélyes és csodálatos: az emberi agy működésének alapjai

Ám ahogy a számítógépek is elamortizálódnak idővel, úgy az agyunk is hajlamos a leépülésre az életkor növekedésével. Az időskori demencia azonban megelőzhető, de ehhez már fiatalabb korban is gondoskodni kell a szellemi frissesség megőrzéséről. Ez leginkább a megfelelő életmóddal kivitelezhető, de sokat segítenek az olyan gyógynövényes készítmények is, mint például a Myrobalan DranPa kapszulája.

Az agy felépítése

Az agy a koponyában található, felnőtteknél nagyjából 1,4 kg súlyú, létfontosságú szervünk. Úgy képzeljük el, mint egy apró méretű, de hihetetlenül nagy teljesítménnyel bíró feldolgozó központot és adatbázist.

Apró idegsejtek milliárdjaiból áll, melyek egymáshoz szorosan kapcsolódva egy bonyolult hálózatot alkotnak. Ezek a hálózatok idegközvetítők, más szóval szinapszisok útján tudnak kommunikálni egymással.

Az agy olyan dolgokat irányít, mint az alapvető életfunkciók (szívverés, légzés), illetve szabályozza gondolkodást, az érzelmeket, a memóriát, és így tovább.

Jobb és bal agyfélteke

Az talán senkinek sem újdonság, hogy az agy két fő részből, a jobb és bal agyféltekéből áll. Az interneten találhatunk számos olyan tesztet is, amellyel megállapítható, hogy melyiket használjuk aktívabban.

Persze ezeket csak amolyan játéknak érdemes felfogni, az agy működése ugyanis jóval összetettebb annál, minthogy néhány alapvető kérdés alapján ilyen egyszerűen behatárolható legyen.

Annyi azonban bizonyos, hogy a két agyfélteke különböző funkciókkal rendelkezik:

• A jobb oldal felelős a kreativitásért a vizuális gondolkodásért. Itt kerülnek feldolgozásra a térbeli információk, de az érzelmek feldolgozásában, az arcmemóriában és a művészi képességek fejlesztésében is nagy szerepet játszik. A fantázia és az intuitív gondolkodás szintén itt összpontosul.

• A bal agyfélteke ellenben a logikus gondolkodásért, a rendszerezésért és a nyelvi képességekért felel. Itt zajlik többek között a beszéd értelmezése, a matematikai műveletek elvégzése, illetve a szekvenciális gondolkodás is.

Bár láthatjuk, hogy a két agyfélteke más-más területeken jeleskedik, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy képesek legyenek megfelelően kommunikálni egymással. Ebben a köztük lévő idegsejtek hálózata játszik fontos szerepet.

Az agyhullámok

Végezetül érdemes még röviden szót ejteni az agyhullámokról is. Ezek az agy elektromos aktivitását jelölik, amit hertzben mérnek.

Különféle típusai vannak, melyek eltérő tevékenységek során jelennek meg. A delta-hullámok például a mélyalvás fázisában jelentkeznek, a béta-hullámok pedig éber állapotban. A théta-hullámok a kreatív gondolkodáshoz, az alfa-hullámok viszont a relaxációhoz társíthatóak.